Dr. Kubassek János szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 14. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2005)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Molnár Gábor emlékhely Ajkán (Kovács Sándor)
dezőjéhez, aki a tudományos hagyatékot Ajkára szállította. Az iskolában Szirmainé Vinkelman Amália igazgatónő mutatta be, hogyan ápolják a tanulási nehézségekkel küszködő gyerekek az akaraterő Körösi Csorna Sándorhoz hasonló példáját nyújtó, de hozzájuk közelebb hozható író emlékét. Iskolájuk jelmondata is harmonizál névadójuk sorsával: "Sors ütötte sebet, gyógyítsa tudás és szeretet". Sajátos módszereik természetesen nem a memóriára alapoznak, hanem inkább a manualitásra. Rajzversenyt hirdetnek Molnár Gábor műveinek illusztrálására, kerámiaégető műhelyük kemencéjéből saját kezűleg mintázott Kovács Sándor virágot helyez el Molnár Gábor sírján kisplasztikák kerülnek ki. December elején a Molnár Gábor napokon megemlékeznek az író munkásságáról. Ekkor rendezik a speciális sportolimpiát. Erre az alkalomra a pedagógusok - Németh Lászlóné vezetésével - készítenek Molnár Gábor munkásságáról kiállítást. Szépíró versenyt is szerveznek könyveiből. A pedagógusok kis antológiát is összeállítottak Molnár Gábor műveiből. A folyosón Szabó Olga gyógypedagógus tanító, amatőr festő alkotásán a fiatalkori Molnár Gábor portréja díszíti a falat. Molnár Gábor sírját ezen iskola diákjai szorgosan és rendszeresen ápolják Herbendt Klára tanárnő vezetésével. A fogyatékosok felkarolására jött létre a Molnár Gábor Alapítvány, amely próbál munkalehetőséget is biztosítani számukra. Búcsúzóul Gálos Gábor 13 éves tanuló Molnár Gábor szobrával ajándékozott meg minket az igazgatónő. Az iskola bejáratánál áll Marton László szobrászművész Molnár Gábort ábrázoló bronz portrészobra, amelyet az iskola névválasztásakor 1987-ben avattak fel. A helyi Fekete István Társaságban is aktív Gáspár János egykori művelődési referens szívügyének tekintette Molnár Gábor emlékeinek kiállítását is, amelyet a helytörténeti gyűjtemény keretében 1989-ben sikerült a család nagylelkű segítségével megvalósítani. így ma egy kis szoba - Molnár Gábor emlékszobaként - tárja a látogatók elé az író gyűjtéseit és személyes relikviáit. A múzeumi anyagot az idei évfordulóra felújított formában tárták a nagyközönség elé. Ebben az író személyes használati tárgyai, dokumentumai, igazolványai, levelei, könyvei és a róla szóló cikkek mellett különösen nagy értéket jelentenek azok az indián néprajzi tárgyak és állattrófeák, amelyeket amazóniai utazásai sotán gyűjtött. Többek között találkozhattunk egy eredeti zsugorított emberi fejjel, ún. zanzával, preparált csörgőkígyóval, kitömött kajmánnal, pókskorpióval, lepkegyűjteménnyel, indián fejdíszekkel, tökhéj edényekkel, halász szigonyokkal, hangszerekkel, nyersgumiból készült tárcájával, urolsó útján viselt szalmakalapjával, bányászoktól kapott arasznyi bányász díszlámpájával. Számunkra külön öröm volt látni a Magyar Földrajzi Társaságtól kapott oklevelét, ami mutatja, hogy földrajzos körökben is megbecsülést élvezett. Levelezéséből kitűnt, hogy szoros barátságokat ápolt brazíliai magyarokkal a hazajövetele után is. A hatalmas fákkal benőtt domboldalon fekvő alsócsingervölgyi temetőben egy 165 cm magas meghasadt kopjafa áll Molnár Gábor sírja felett. Az alkotás Medgyesi Miklós képzőművész tanár keze munkája. A korábbi - ma már múzeumban őrzött - egyszerűbb fejfa helyett állították 1980-ban. Felirata: „Mindig ünnepélyes pillanat, amikor valaki messze útra indul. " A helyi lakosok körében is sokan ismerik az író nevét és vannak, akik sírja gondozásából is kiveszik részüket. A véletlen révén megismert Virág Lászlóné, volt varrónő mutatta meg számunkra azokat a bányászlakásokat, amelyek egyikében lakott nyaranta a gyermek Molnár Gábor. Kovács Sándor
