Dr. Kubassek János szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 14. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2005)

ÉRTEKEZÉSEK - Uhrin Gábor: Érd és környéke növényföldrajza és növénytársulásai

13.kép Az Erdi-magaspart nyári növénytársulása (szerzőfelvétele) készek (Festuka), a lappangó sás (Carex humilis), a nyúlfarkflí (Sesleria) és a kőtörófüvek (Saxifraga), amelyek a legkisebb repedésben is megtalálják életfeltételeiket. A homokipimpó (Potentilla arenaria) földre terült szárain, a tavaszi napsugaraktól előcsalt sárga virágaitól díszlik a felszín. A kissé vastagabb talajokon záródik a gyep. Itt bontja szirmait a tavaszi kankalin (Primula officinalis), az üstökös gyöngyike (Muscari comosum) és a hegyi ternye (Alyssum montanum). Helyenként még tömeges a tavaszi hérics (Adonis vernalis). Gyógyhatású gyöktörzsét egykor nagymértékben gyűjtötték. Gyakoriak a sárma (Ornithogallum) és a sárgahagyma (Allium flavum). Tavasz végén nyílik a gubóvirág (Glohularia punctata) kék és a pusztai meténg (Vinea herbacea) kék és fehér virágú egyedei is. Nyár elején kibontja szirmait a szép kék virágú hegyilen (Linum austriacum) és meghatározóvá válik a magyar szegfű (Dianthus pontederae). A virágok tömegétől helyenként lila színbe öltözik az egyre jobban kiszáradó, kopárosodó táj. Igen gyakori a fehér virágú hólyagos csűdfű (Astragallus vesicarius) Az egyre szárazabb növényzetben tömeges a borzas vértő (Onosma visianii), a pirosló gólyaorr (Geranium sanguineum) és a gyöngyköles (Lithospermum). Nyár derekán, a sziklák felett a hőségtől vibrál a levegő és a szabadon nyargaló szélben kibontja kalászait a tengerként hullámzó csinos árvalány haj (Stipa pulcherima). Mindenhol tömeges a kakukkfű (Thymus), apró lilás virágai jellegzetes illatúak és fűszernövényként felhasználhatók. A kopár sziklákon a napvirág (Helianthenum) és a félcserjés naprózsa (Fumana pricunbens) sárga virágai pompáznak, a magyar kutyatej (Euphorbia pannonica), a szamárkenyér (Echinops ruthenicus) és a sárga len (Linum flavum) társaságában. Fellelhetők az eddig csak dolomit kőzetről ismert magyargurgolya (Seseli leucospermum) egyedei is. Fehér ernyős virágzatán sok rovar találja meg életfeltételeit. A nyár végére a legtöbb növény megérleli magjait. A száraz növénykórókból széthulló magvak óvják és mentik át az életet, hogy jövő tavasszal újra életre kelhessen a táj. A hőmérséklet csökkenésével, az őszi esők megérkezésével a természet újra megmutatja életerejét. Az egész felszín rózsaszínbe öltözik. Minden tenyérnyi helyen virít az ékes vasvirág (Xeranthenum annuum). Még nyílnak a harangvirágok (Campanula), a sárga fogfű (Odontites luteus) és a vajszínű ördögszem (Scabiosa ochroleuca), míg utolsó példányaik is megadják magukat a tél előfutáraként érkező őszi fagyoknak ennek a növénytársulásnak egyik legjobban tanulmányozható, értékes része a tárnoki Öreghegy pincesora feletti erodált mészkőplató, amelyet napjainkban leginkább a gombatermesztés során kikerülő letermelt gombatrágya kiszórása veszélyeztet. Méltán világhíres a Fundoklia-völgy. A 170-220 m tengerszint feletti magasságú szarmata mészkő felszínbe 15-20 m mélyen bevágódott ÉNY-DK irányú aszóvölgy. Világhírnevét az 1962-64 között feltárt paleolitikus vadásztelep feltárásával szerezte, amelyet Gáboriné Csánk Vera vezetett. Az egykori szurdok völgy valószínűleg a környező erdők kipusztulása után vált szárazzá. Innen ered igen változatos növényzete. Uhrin Gábor, Móra Ferenc Általános Iskola, 2030 Érd, Fehérvári út 1. IRODALOM BALÁZS DÉNES: Erd természeti értékei. Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 10. szám, Érd BOROS ÁDÁM (1944): Az Érdi- magaspart geológiai és botanikai érdekességei. Természettudományi Közlöny, 1944. okt-dec, pótfüzet (76. évf. 4. sz. 236. füzet) CSAPODY IS'FVÁN (1982): Védett növények. Gondolat Kiadó