Dr. Kubassek János szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 14. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2005)

ÉRTEKEZÉSEK - Uhrin Gábor: Érd és környéke növényföldrajza és növénytársulásai

kedve nyár közepéig folyamatosan megújuló virágszőnyeg borítja. A nyár végi, őszi aszpektusa a korábbiakhoz képest szegényebb, de még ilyenkor is számos virágos növény bontja szirmait. Az északias kitettség és a magasabb páratartalom miatt a növényzet jobban átvészeli a nyári aszályos időszakot. A cönózis meghatározó növényei a barázdált csenkesz (Festuca rupicola) /^sulcata/, a tarackbúza (Agropyron) és az árvalányhaj (Stipa joannis), a ligeti perje (Poa nemoralis), a rezgő pázsit (Briza media), és a csomós ebír (Dactylis glomerata). A növénytársulást meghatározó egyszikűek mellett rendkívül gazdag a kétszikűek állománya. Közöttük számos védett faj található. A zsályák minden asszociációban megtalálhatók. A ligeti zsálya (Salvia nemorosa) és a mezei zsálya (S. pratensis) fordul elő tömegesen. A tavaszi aszpektusban a lejtő sárga színbe öltözik. Még tömegesen virágzik a kankalin (Primula veris) és a tavaszi hérics (Adonis vernalis). Virágot bont a fürtös gyöngyike (Muscari racemosum), de megtalálhatók a lappangó sás (Carex humilis) gyepes állományai. Itt virít a zömök hölgymái (Hieracium hoppeanum), a magyar nyúlszapuka (Anthyllis polyphylla), a fűzlevelű kutyatej (Euphorbia salicifolia). Szemet gyönyörködtető a nagyezerjófű (Dictamnus albus), amelyet megfogva, az érzékeny bőrűeken kiütéseket okozhat. Szélcsendes, meleg időben éteres olajai kipárologva felhalmozódnak és lángra lobbanthatok. A harangvirágok (Campanula) nagy faj- és egyedszámot mutatnak. Megtalálható a csomósharangvirág (C. glomerata), a kereklevelű harangvirág (C. rotundifolia), a baracklevelű harangvirág (C. persicifolia), az olasz harangvirág (C. bononiensis). Ilyenkor a lejtő lilás árnyalatot kap. A kakukkfüvek (Thymus) és élősködő növénye a kakukkfűfojtó vajvirág (Orobanche alba), szintén a lejtőn él. Nyár elején a koloncos legyezőfű (Filipendula vulgaris), és az ágas fürtösliliom (Anthericum ramosum) fehér virágzataik válnak uralkodóvá. Fellelhető itt az árlevelű len (Linum tenuifolium) számos egyede. Az imolákat a magyarföldi búzavirág (Centaurea sadlerriana) képviseli. Az eddig felsorolt növények mellett megtalálhatók az útszéli pozdor (Scorzonera cana), a festő pipitér (Anthemis tinctoria), az orbáncfű (Hypericum perforatum), a szurokfű (Origanum vulgare), az ösztörös veronika (Vernica chamedris), a sugaras zsoltina (Serratula radiata) kisebb-nagyobb állományai. Szépek a peremizsek. A kardos peremizs (Inula ensifolia), a réti peremizs (I. britannica), a borzas peremizs (I. hirta), de a csillag gerebcsin (Aster amellus), a hegyi pacsirtafű (Poligalla vulgaris) példányai is. A geológiailag és botanikailag nagyon értékes magaspartot és a Sánc-hegyet 1985-ben természetvédelmi területnek nyilvánították. 6. Gyomnövényzet Az elmúlt évezredek során Érd és környéke gyakorlatilag kultúrterületté vált. A kedvező környezeti feltételek hatására megtelepedett emberek az erdőket kiirtották, a réteket feltörték és a helyükön virágzó növénytermesztést valósítottak meg. Az árvalányhaj helyett ma kukorica és búzatáblákat ringat a szél. A feltört területeken azonnal megjelennek a tágtűrésű vetési gyomok (Segetalis), amelyek versenytársak hiányában robbanásszerűen elterjedhetnek (1L kép). Tömegesen fordulnak elő a bolygatott társulásokban az utak, partok mentén és az erdősávokban. 11.kép. Gyomtársulás (szerzőfelvétele) A nagyüzemek visszaszorítása után, a megfelelő agrotechnikai ismeretek hiánya és a tőkehiány miatt a búzatáblákban a kék búzavirág (Centaurea cyanus), a mezei szarkaláb (Consolida orientális) és a pipacs (Papaver rhoas) esztétikailag szép, de gazdasági szempontból nagyon káros állományai találhatók. A kukoricaföldeken a szőrös disznóparéj (Amaranthus retroflexus), a kövérporcsin (Portulaca olerracea), a madár keserűfű (Polygonum aviculare), a tatárlaboda (Atriplex tatarica) és a fenyércirok (Sorgum halepense) állományai okozzák a legnagyobb gazdasági károkat. Az agrotechnikai hiányosságok, az emberi mulasztások következtében igen változatos társulásokar alkotnak, pedig az időben elvégzett talajmunkák és a táblaszélek, partoldalak kaszálása megakadályozhatja a tömeges magérlelést, így a gyomok vegyszermentes visszaszorítását eredményezné. Esztétikailag sokkal szebb, gazdaságilag is hasznosítható és főleg egészségesebb füves