Dr. Kubassek János szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 14. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2005)

ÉRTEKEZÉSEK - Tóth Csaba - Gyuric Ferenc: Mendöl Tibor és kortársai az Eötvös József Kollégiumban

Magánemberként meglehetősen szerény, emberséges jellemnek ismerték kortársai, tanítványai. Társaságban mindig visszahúzódó volt, ritkán lehetett nagyobb baráti körben, vagy tanszéki társaságban látni. Kutatóként, ami kiemelhető, hogy nagyon határozott tudományos elvei voltak, melyekhez a végletekig ragaszkodott. E mögött valószínűleg alapos felkészültsége, olvasottsága is állhatott, mely sok esetben kikezdhetetlen hivatkozási alapot teremtett számára a szakmai diskurzusok folyamán. Tárgyilagosságáról is híres volt, a tanszéki hatalmi vitákból vagy személyeskedésekből mindig igyekezett kimaradni, és azokat objektíven ítélte meg. Magyarságszeretete a Trianon utáni időszakban egy egész tudósgeneráció gondolkodását tükrözte. Tanári pályájának kapcsán nehéz szavakba önteni azt a lelkesedést és elismerést, amellyel tanítványai, ismerősei akár évtizedek távlatából is előadásairól, beszédeiről írásban vagy szóban nyilatkoztak. Ami leginkább megmaradt bennük, az talán Mendöl Tibor lebilincselő, magával ragadó előadói stílusa és legendás felkészültsége, tájékozottsága, memóriája. Nem csoda, hogy történészek, néprajzosok, biológusok is szép számban bekéredzkedtek óráira mind Debrecenben, mind később Budapesten. A hallgatókkal szemben egyébiránt mindig humánus és segítőkész volt. Bár nem tarthatjuk számon igazi iskolateremtő tudósként, mégis olyan egyéniség volt, akit kutatói kvalitásai és emberi értékei miatt egész környezete nagyra becsült és kedvelt. Példázza ezt az a tény is, hogy számos földrajzosra hatott inspirálólag Mendöl kivételes egyénisége, sokan merítettek egyedülálló életművéből, s vallják-vallották magukat tanítványának. Közülük a legismertebbek, mindenképpen említésre érdemesek: Becsei József (ugyan csak eszmei értelemben), Boros Ferenc, Lettrich Edit, Major Jenő, Somogyi Sándor, Száva-Kováts Endre, Varajti Károly. Van a felsoroltak között egy geográfus, aki mintegy negyed évszázada teljesen kivonult a földrajzi közéletből, visszahúzódott a szakmai nyilvánosság elől, és vitán felül Mendöl egyik legtehetségesebb tanítványának tekinthető. Úgy vélekedtünk, az ő hálájának kinyilvánítása, Mendöl Tibor emléke előtti tisztelgése méltó zárása a fiatal Mendöl életútját és a tudós emberi arcát bemutató gondolati ívünknek: "Mint Mendöl Tibor aspiránsa, az 1950-es évek második felében Esztergom városföldrajzi vizsgálataihoz, majd a 60-as évek elején Kecskemét és tanyavilága kutatásaihoz kaptam sokoldalú, értékes útmutatást a professzortól, aki megszerettette velem a településföldrajzi kutatómunkát. Mindezekért máig is hálával emlékezem vissza Mendöl professzor úrra. " (Részlet a dr. Lettrich Edittel való beszélgetésből) A mű szerzői ezúton is szeretnék megköszönni Mendöl Tibor tanítványainak, Lettrich Editnek, Somogyi Sándornak és Varajti Károlynak, hogy segítségükre voltak a tanulmány elkészítésénél. TIBOR MENDÖL AND HIS CONTEMPORARIES IN THE EÖTVÖS JÓZSEF COLLEGE by Ferenc Gyuris-Csaba Tóth Tibor Mendöl, one of the most outstanding Hungarian geographers, was born a hundred years ago. In 1923 the remarkably talented student of the secondary school in Szarvas was admitted to the Baron Eötvös József Collegium in Budapest. That was the very place where Mendöl met some of his illustrious teachers and made friends for a lifetime. During his years in the Collegium he won a scholarship to the University of Vienna. Based upon the new experiences he wrote the The Geography of Szarvas, a pioneer work of Hungarian settlement geography. We would like to commemorate the famous scientist and teacher through presenting his schoolyears and his early works. IRODALOM Az Eötvös József Collegium Könyv- és Levéltárának írásos forrásai A szarvasi Tessedik Sámuel Múzem Mendöl Tiborhagyatéka DÖVÉNYI ZOLTÁN (1980): Mendöl Tibor gyermekés ifiúkora, in: Békési Élet, 1980. 4. pp. 413-416. HAVAS GÁBORNÉ-ZOMBAI PÁL (1976): Mendöl Tibor munkamódszere, in: Földrajzi Közlemények 1976. 3-4. pp. 211-218. KÓSA LÁSZLÓ (szerk.) (1995): Szabadon szolgál a szellem 1895-1995. Az Eötvös József Collegium kiadványa Bp. 1995. LÉVAY FERENC (1969): Mendöl Tibor gyermekkora és munkássága, (kézirat) 1969. MENDÖL TIBOR (1991): A földrajztudomány története az ókortól napjainkig. ELTE Eötvös Kiadó, Bp. 1999. (Első kiadás 1951.) MENDÖL TIBOR (1928): Szarvas földrajza. Tisza István Tud. Társ., Debrecen 1928.