Dr. Kubassek János szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 14. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2005)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Vitális György: Magyar geológusok Indonéziában

Posewitz Tivadar (1850-1917) 1890, évek közötti hasábjain, valamint a Borneo című könyvében foglalta össze, mely 1889-ben Berlinben, 1892-ben Londonban jelent meg. Kisebb terjedelmű tanulmányai, útleírásai és levelei a Das Ausland (Wochenschrift für Länder- und Völkerkunde), a Földtani Közlöny, a Földrajzi Közlemények, Verhandlungen der k. k. geologischen Reichsanstalt, a Petermanns geogr. Mitteilungen és a Mitteilungen der kais. königl. Geographischen Gesellschafi oldalain jelentek meg nyomtatásban. A hivatkozott kiadványokban leírtakat összegezve Posewitz összefoglalta Borneo szigetére vonatkozó földtani ismereteket, foglalkozott az arany előfordulásával, az arany nyerés és termelés módjaival, az eocén szurok- vagy fénylőszén, a neogén barnaszén előfordulásokkal, valamint a jelenkori gyantalerakódásokkal, mindenütt utalva a saját földtani megfigyeléseire. Rövid közleményekben beszámol a Borneo szigeti utazásairól, a korabeli közlekedési adottságokról, a vízi közlekedés érdekességeiről, miközben a földrajzi viszonyokat is ismerteti. Számos kirándulást tesz és közben földtani megfigyeléseket végez az arany- és gyémánt előfordulásairól nevezetes dél-borneói Tanahlaut (= tengeri ország), a közép-borneói Pararawen hegyre, a nagyrészt kiszáradó észak-borneói Kína-balu (= kínai asszony) tóhoz. Ismerteti Borneo sótelepeit, petróleum, platina, higany és laterit előfordulásait, valamint a szigeten végzett barlangkutatásokat. Földtani megfigyelései során a terciernél idősebb formációkat, Borneo északkeleti részén tett felfedezéseit, továbbá Borneo hegységszerkezetét, különös tekintettel a központi hegységre. Borneo szigetéről írt fő műve I. történeti - kritikai részében rövid politikai áttekintést ad, vázolja a földtani ismeretek akkori állását, a felfedezések történetét, az utazásokat és a vizsgálatokat, kritikailag elemzi az egyes kutatók tevékenységét. A földtani viszonyok című II. részben a hegy- és vízrajzot követően -a nagyobb tájegységek szerint - a hegyvidékek, a dombvidékek, a síkságok és a mocsárvidékek geológiáját foglalja össze. A hasznosítható ásványok című III. részben a kőszén, arany, gyémánt, platina, antimon, higany, vasérc, rézérc, ezüstérc, ólom- és cinkérc, ónérc, só és petróleumterületeket, valamint a hévforrásokat ismerteti, míg végül a bányászati lehetőségeket tekinti át. A könyvhöz 4 db 1:3 600 000 ma. térképen Borneo felfedezőútjait, a földrajzi-geológiai vizsgálatokat végzőket és Borneo politikai beosztását, a sziget Borneo földtani térképe (Posewitz Tivadar, 1877-83 után)