Dr. Kubassek János szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 14. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2005)

ÉRTEKEZÉSEK - Stencinger Norbert: Az 1684. évi érdi ütközet csatatér kutatásának tapasztalatai

16 A rézkarcot szintén Rózsa János közli a fent említett munkájában. Az eredetije Bécsben látható a Graphische Sammlung Albertinában. 17 Lásd Zsarnoczay 882.o ,a A terepen végzett kutatásban nagy segítségemre volt Dr. Négyesei Lajos. 19 Ez az első térkép amely részletesen ábrázolja Érdet és környékét és 1783-ban készítették. 20 Kaja burununak sziklás hegynek nevezték a törökök azt a kiugró sziklát amely a mai Budafokon található és itt a legkeskenyebb a síkság a Duna és a Tétényi fennsík között. 21 Lásd Szilahtar 208.o 22 Lásd Szilahtar 208.O 23 Lásd Zsarnoczay 882.o 24 A faliszőnyeg szintén Rózsa György munkájában látható és eredetije Bécsben a Kunsthistorisches Múzeumban található. 25 Hatházi Gábor A török palánkok kutatásának újabb eredményei Fejér megyében In: A hódoltság régészeti kutatása Opuscula Hungarica III. Magyar Nemzeti Múzeum Budapest 2002 Továbbiakban: lásd Hatházi 26 lásd Hatházi 27 Tobias von Hasslingen báró, vezérőrnagy, hadsereg főszállásmcster hadinaplója az 1687-es hadjáratról In: Budától - Belgrádig Válogatott dokumentumrészletek az 1686-1688. évi törökellenes hadjáratok történetéhez Szerk. Szita László Pécs, 1987 28 lásd Szilahtar 206.o 29 Magyarország Hadtörténete szerk Liptai Ervin Zrínyi Katonai Kiadó Budapest 1985 311.0 50 lásd Szilahtar 90.o 31 lásd Szilahtar 90.o 32 lásd Szilahtar 91.o 33 lásd Szilahtar 95.o 34 Szoros előtti síkság, a Gellért hegy és budafoki hegy között elterülő sík mező 35 lásd Szilahtar 36 lásd Szilahtar 207.o 37 lásd Szilahtar 207.o 38 lásd Szilahtar 208.o 39 Július 22 szombat hajnala 40 lásd Szilahtar 208.o 41 lásd Szilahtar 209. 42 lásd Szilahtar 209.O 43 lásd Szilahtar 209.O 44 lásd Zsarnoczay 882.o 45 lásd Zsarnoczay 883.o 46 lásd Szilahtar 209.O IRODALOM BREIT JÓZSEF: A magyar nemzet hadtörténete. Cd-ROM, Arcanum Kiadó DR. NÉGYESI LAJOS (1998): Henrik Ottendorf szentgotthárdi csatát ábrázoló metszetének hitelessége a terepen végzett kutatások tükrében. In: Vasi Honismereti és Helytörténeti Közlemények, 4.szám, pp. 7-81. HATHÁZI GÁBOR (2002): A török palánkok kutatásának újabb eredményei Fejér megyében. In: A hódoltság régészeti kutatása Opuscula Hungarica III., Magyar Nemzeti Múzeum Budapest LIPTAI ERVIN (szerk.) (1985): Magyarország Hadtörténete. Zrínyi Katonai Kiadó, Budapest RÓZSA GYÖRGY (1987): Faliképek Lotharingiai Károly győzelmeiről. Akadémia Kiadó, Budapest Részlet Buda 1684-iki ostroma idejéből. Századok 1884. évfolyam első füzet, pp. 878-883. SZILAHTAR TÁRIH (Történelem) Hadtörténeti Közlemények, 1938. évfolyam XXXIX. Kötet pp. 77-104 és pp. 205-228 SZITA LÁSZLÓ (szerk.) (1987): Tobias von Hasslingen báró, vezérőrnagy, hadseregfőszállásmester hadinaplója az 1687-es hadjáratról. In: Budától-Belgrádig Válogatott dokumentumrészletek az 1686-1688. évi törökellenes hadjáratok történetéhez. Pécs