Dr. Kubassek János szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 14. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2005)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Krizsán László: A halmok üzenete - Első tudományos kutatás Érd-Százhalom térségében 1847-ben

Halomsír belseje Százhalombattán (Matrica Múzeum archívumából) ben eltöltött esztendők után, 1815-ben a pannonhalmi bencés rend novíciusa lett. Négy év múlva azonban, kilépve a szerzetesrendből, jogi tanulmányokba kezdett. Közben nevelői feladatokat látott el arisztokrata és földbirtokos családoknál. 1834-től tíz éven keresztül munkatársa, majd szerkesztője volt az Akadémia kiadásában megjelenő "Tudománytár "-nak. 1840-től a Nemzeti Múzeum éremtani - 1844 pedig régiségtani osztályát vezette, mint "múzeumi őr". E beosztásában Luczenbacher hozzálátott a már korábban eltervezett régészeti kutatások gyakorlati megvalósításához. Ezek sorában kiemelkedő fontosságot tulajdonított az Érd-Százhalom, akkori nevén Batta területén fekvő hatalmas sírmező feltárásának: "A régi sírok tudományszerű feltárásában mondhatni úttörő volt hazánkban, mindenesetre első volt, ki ez ügyben rendszeresen járt el " - mondta akadémiai emlékbeszédében Nagy Iván. 5 Az érdi-százhalmi kutatásokat kétféle eljárás előzte meg. Mindenekelőtt meg kellett szerezni a területek tulajdonosainak engedélyét, elsősorban Batthyány Fülöp herceg hozzájárulását a kutatás végrehajtásához. Másodszor anyagi- és szellemi erőket igyekezett biztosítani a vállalkozáshoz. Sikerült közreműködőnek megnyernie a kiváló történész Kubinyi Ferencet, a Nemzeti Múzeum igazgatójának fivérét a későbbi politikust, Szabó János "régiségkedvelőt", Varsány János (Több kiadványban a mérnök neve "Varsányi" alakban is előfordul) mérnöktérképészt és Tasner Antal műszaki szakértőt. Az expedíció műszaki felszereléséhez és a szükséges kubikos munkaerő biztosításához gróf Károlyi István járult hozzá jelentősebb összeggel, míg Tasner Antal két speciálisan e feladatokra tervezett földfúrót készíttetett. A vállalkozást kísérő lelkesedés ellenére, a kutatáshoz szükséges anyagiak és a műszaki eszközök meglehetősen szegényesek maradtak. Jóval több pénz és felszerelés kellett volna látványos eredmények felmutatásához. A Luczenbacher-féle expedíció is nagyjából ugyanolyan helyzetből indult, mint minden más hazai tudományos vállalkozás, melyeket Rómer Flóris az 1850-es években ekként jellemzett: "... vagy az elég drága eszközöket kellett volna saját erszényemből vennem, és őket nézegetvén szépen otthon maradnom, vagy, minthogy semmi intézettől sem kaphattam kölcsön a szükséges készletet, csak amúgy műked-