Dr. Kubassek János szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 14. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2005)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Kubassek János: Magyar földrajztudósok és utazók eredményei Kína tudományos megismerésében

Földrajzi Múzeumi Tanulmányok, 14. szám, 2005. — Magyar Földrajzi Múzeum, Erd MAGYAR FÖLDRAJZTUDÓSOK ÉS UTAZÓK EREDMÉNYEI KÍNA TUDOMÁNYOS MEGISMERÉSÉBEN* Dr. Kubassek János ÖSSZEFOGLALÁS A magyarok számára Kína mindig fontos és érdekes úticél volt. A kis lélekszámú magyar nemzet fiai közül nagyon gyakran és sokan látogattak el Kínába, ahol a kultúra évezredes, különleges értékeivel találkozhattak. Lóczy Lajos és tanítványai, Cholnoky Jenő, Prinz Gyula egyetemi tanári munkájuk során gyakran hivatkoztak kínai utazásuk tapasztalataira. Az oknyomozó, előzményeket és következményeket feltáró szemléletmódjuk kialakításához nagymértékben hozzájárult mindaz, amit Kínában tett tanulmányútjuk során megismertek. A geográfia számára a kínai tájakat bemutató publikációik, fényképfelvételeik, rajzaik, geológiai metszeteik, térképeik értékes kincsek. Kína megismerésének kezdetei A több mint 5000 esztendős kínai civilizáció és kultúra értékei mindig nagy vonzerőt gyakoroltak Európában a földrajzi utazók tevékenységére. Közismert a világhírű velencei utazó, a gyakran idézett Marco Polo munkássága. A velencei kereskedő 1271 és 1295 között bejárta Ázsiát, s útja során 17 esztendőt töltött Kínában. Marco Polo klasszikussá vált könyve Európában évszázadokon át alapműként segítette az Ázsia iránt érdeklődők tájékozódását. Marco Polo hatása évszázadokkal később is érvényesült, hiszen útja során szerzett ismeretei közreadásával nagymértékben kitágította a középkori emberek horizontját, felkeltette igényüket a tájékozódás, az utazások iránt. Marco Polo Japánról közreadott beszámolója nyomán Kolumbusz Kristóf Amerika felfedezője 1492-ben határozott célkitűzéssel indult útnak a lenyugvó nap irányába. Tagadhatatlan, hogy Marco Polo és a nyomában elinduló kereskedők utazásait haszonszerzési szándékok motiválták. Az európai nagyhatalmak, Portugália, Spanyolország, Hollandia majd Franciaország és Nagy-Britannia, valamint a cári Oroszország által indított kutatóexpedíciókat hatalmi törekvések, gyarmatosítási célok jellemezték Ázsiában. A tudósokat, a misszionáriusokat, a kereskedőket, a katonákat, a tengerészeket új területek megszerzése és meghódítása ösztönözte. így vált Ázsia jelentékeny területe, India, Ceylon, Burma, Indokína, Fülöpszigetek, Indonézia a brit, a francia és a holland gyarmatbirodalom részévé. Magyarország soha nem tartozott a gyarmatszerző, más népeket meghódító, leigázó vagy kizsákmányoló hatalmak közé. Berzenczey László (1820-1884)