Dr. Kubassek János szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 14. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 2005)

IRODALMI FIGYELŐ - Fekete István-Mező Szilveszter: Bolygónk színeváltozása (Mácsai Anetta) - Történeti földrajzi kiadványok dr. Frisnyák Sándor szerkesztésében (Kovács Sándor)

Fekete István — Mező Szilveszter BOLYGÓNK SZÍNEVÁLTOZÁSA EMBER ÉS TERMÉSZET MEGBOMLOTT HARMÓNIÁJA Tiszazugi Földrajzi Múzeum, Tiszaföldvár, 2003. Készült 500 példányban, 160 oldal, 42 színes fénykép A televízióból, rádióból, újságokból szinte naponta kapunk híreket, információkat a Földön bekövetkező változásokról. Bolygónkat érő negatív hatások előidézésében, - mint ahogy egyre többen tudjuk -, az emberiségnek nem kis szerepe van. Egyre szűkebb területen találkozhatunk ma már érintetlen természeti környezettel, egyre kevesebb ember ismerheti meg a háborítatlan élővilágot. A Tiszazugi Földrajzi Múzeum kiadásában megjelent kötet célja, hogy nyolc tanulmányon keresztül nyisson ablakot a világra. Ezek a publikációk kiválasztott tájakon keresztül - a trópusoktól a sarkvidékekig próbálják bemutatni az ember és a természet kapcsolatát, és ezen kölcsönhatásnak az eredményét. A szerzők - akik szinte valamennyien földrajzosként végeztek - heteket, hónapokat töltöttek az általuk bemutatott területen. Nóvák Tibor József, a Német-síkság északnyugati részét mutatja be a Teutoburgi-erdőtől az Északi-tengerig. Szabó Gergely a tűzből született Lipariszigetekkel ismerteti meg az olvasót. Fekete István a Negev-sivatagról és eltűnt népéről a nabateusokról ír, akik a szélsőséges körülmények között is megélhetést találtak, míg a Khmer birodalom gyöngyszemének Angkornak a bemutatásán keresztül egy hatalmas birodalom pusztulásának okait tárja elénk. Mező Szilveszter a szappanoperák földjét, Venezuela legjellegzetesebb tájait mutatja be. Kovács András Donát geográfus a Grand Canyont, Földünk egyik leglátványosabb természeti képződményét ismerteti tanulmányában. Dávid Lóránt, Kangúr Tibor és Listár Dániel Izland szigetén mutatja be az ember és a természet kapcsolatát. Az utolsó írásban, egy hazai táj, a Tiszazug rejtett természeti kincseit ismerhetjük meg. A könyv, a környezet iránt felelősséget érző, a Föld természeti csodái iránt étdeklődő embereknek szól, de ajánlom mindenkinek, aki bolygónkon él, hiszen számtalan példán keresztül ismerhetjük meg az ember és a természet kapcsolatának sérülékenységét, a regionális problémák globálissá válását, mely mindnyájunkat érint. Mácsai Anetta TÖRTÉNETI FÖLDRAJZI KIADVÁNYOK DR. FRISNYÁK SÁNDOR SZERKESZTÉSÉBEN A modern hazai történeti földrajz megalapítója, az iskolateremtő Frisnyák Sándor 1970-es évek óta kiterebélyesedő ez irányú munkásságának gyümölcseit múzeumunk könyvtára is kamatoztathatta. Frisnyák professzor cserekapcsolatunk keretében rendszeresen megküldte a nyíregyházi főiskola értékes kiadványait. Ezeket vesszük most sorra. Először kisebb helyi jellegű történeti földrajzi tanulmányok során alakította ki kutatási metodikáját, majd nagyobb régiók feldolgozása következett s végül megtörtént az országos szintézis. Kandidátusi értekezését 1983-ban a Nyírség és a Felső-Tisza vidék történeti földrajzáról írta. Az 1985-ben megjelent Történeti földrajz című kötetének alcíme - A SzatmárBeregi síkság, a Rétköz, a Nyírség és a Zempléni hegység 18-19. századi földrajza - mutatja, hogy egyre nagyobb régióra igyekszik kiterjeszteni vizsgálódását. Frisnyák Sándornak az érdeme, hogy az 1980-as évek közepére Magyarország történeti földrajza speciális kollégiumként beépült az általános iskolai földrajztanárképzés tantervébe. Ezt szolgálandó 1990-ben jelent meg legjelentősebb munkája, a Magyarország történeti földrajza. A honfoglalás 1100-dik évi évfordulója, majd az államalapítás 1000-dik évfordulója kedvező lehetőséget teremtett a további történeti földrajzi publikálásoknak. Frisnyák Sándor folyamatosan egyenletes munkatem-