Dr. Kubassek János szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 13. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1994)

MÚZEUMI HÍRADÓ - Balázs Dénes szobra az érdi múzeumkertben (Dr. KubassekJ.)

MÚZEUMI HÍRADÓ BALÁZS DÉNES SZOBRA AZ ÉRDI MÚZEUMKERTBEN Domonkos Béla érdi műtermében Balázs Dénes szobrának agyagmodelljével. (Domonkos Gábor felvétele) Kevés olyan rendkívüli személyisége van a magyar geográfiának, mint amilyen Balázs Dénes volt. A Magyar Földrajzi Múzeum megalapítója évtizedeken át, néha kilátástalannak tűnő körülmények között hátizsákkal járta a világot. A mészkővidékek, a karsztok és a barlangok vizsgálata jelentette a fő vezérfonalat öt kontinens több mint 130 országot érintő utazásai során. Kutatásai eredményeit több, mint egymilliós példányszámban megjelent 27 könyvében és több száz szakmai cikkében, dolgozatában tette közzé. A Karszt- és Barlang és a Földrajzi Múzeumi Tanulmányok alapító szerkesztőjeként kimagasló tudományszervező tevékenységet folytatott. A regionális földrajz, a geomorfológia, a karsztmorfológia és a geográfia tudománytörténete terén példaértékű kötetekkel gyarapította tudományunkat. Munkái közül máig alapvető kézikönyv az 1993-ban megjelent Magyar Utazók Lexikona, mely rendszeresen használatos a főiskolai és az egyetemi képzésben. Balázs Dénes állhatatos kitartásának, több esztendős szervező munkájának gyümölcseként jött létre 1983-ban a Magyar Földrajzi Gyűjtemény, mely négy esztendővel később múzeumi rangot kapott. A geográfia relikviái így kerülhettek méltó helyre Érd városközpontjában, a XIX. századi klasszicista stílusú Wimpffen-kúriában. A Magyar Földrajzi Múzeum gondolatát első ízben 1911-ben a vagyonos arisztokrata, a földrajztudós és államférfi, Teleki Pál vetette fel, de a megvalósítás a szegény, hátizsákos érdi geográfus, Balázs Dénes érdeme. A földrajztudós Cholnoky Jenő fia, a Kossuth-díjas műegyetemi tanár. Cholnoky Tibor 1987-ben, édesapja elteíedett akvarell festményeinek első Erden megrendezett kiállításán így fogalmazott: „Balázs Dénes megmutatta, hogy a kevésből is lehet sokat adni, s nem volt még egy személy a magyar tudomány történetében, aki ilyen önzetlenül, ilyen nagyot alkotott volna, mint éí. " Geográfusok generációi nevelkedtek fel Balázs Dénes lebilincselő stílusú, magas színvonalú földrajzi, tudományos ismeretterjesztő könyvein, melyek kitágították a világot és a Föld megismerésére ösztönöztek. A terepkutató, nagyon szerény körülmények között élő és utazó tudós emlékezetes egyetemi előadásai során gyakran tett bizonyságot arról, hogy a világ megismerhetősége nem annyira a pénztárca függvénye, mint inkább a leleményességé, a szervezőkészségé, a kitartásé és a lemondásé. Hosszantartó, súlyos betegség után, 1994. október 19-én bekövetkezett halála fájdalmas veszteség volt mindenkinek. Elete utolsó időszakában nagy energiát szentelt a geográfia tudománytörténeti értékeinek felkutatására, összegyűjtésére és közkinccsé tételére. Barátai, kollégái, tisztelői vetették fel, hogy emlékét méltó lenne szobor formájában megörökíteni a magyar utazók, földrajzi felfedezők érdi szoborpanteonjában. A gondolatot tettek követték, s felhívást adtunk közre a Fold-