Dr. Kubassek János szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 13. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1994)

ÉRTEKEZÉSEK - Kun András. Az Érd-Törökbálinti Nagy-erdő növényzete

Az egykor társulásalkotó tatárjubar (Acer tatar­icum) napjainkra erősen megritkult az érdi erdőben. A képen virágos hajtása és termései láthatók. (Csapody Vera rajza nyomán) a lombkoronaszintet cser- és kocsánytalan tölgy (Quercus cerris, C. petraea), a cserjeszin­teket egybibés galagonya ( Crataegus monogy­na), gyepürózsa (Rosa gallica) és lokálisan gyakori magyar rózsa (Rosa hungarica) alkot­ják. A gyepszintben tömeges a felemáslevelű csenkesz (Festuca heterophylla) és a ligeti perje (Poa memoralis). Az erősen savanyú talajú, kavi­csos dombhátakon megjelennek a savanyúságot jelző (acidofil) növényfajok, mint az orvosi ve­ronika (Veronica officinalis), a fehér perjeszittyó (Luzula albida). A másik értékes növényzetű területet az erdő délkeleti végén találjuk. Az Érd-Parkváros felé lejtő domboldalon elvékony­odó löszlepel húzódik, melyen valószínűleg tatárjuharos tölgyesek, (Aceri tatarico - Quer­cetum) állományai éltek. A magasabb térszíne­ken a mészkedvelő karszttölgyes (Orno - Quer­cetum) korábbi jelenléte, a tisztásokon pedig a sziklafüves lejtősztyepprét (Chrysopogono-Ca­ricetum humilis) társulása valószínűsíthető. Fenti megállapításaimat a ma már csak szórvá­nyosan előforduló jelző (indikátor) fajok jelen­léte alapján tettem. Ugyanis ezt a területet is cserrel telepítették be, csupán néhány ritkás foltban, tisztásokon maradt fenn az eredeti növényzet. A korábbi lösztölgyes helyén talál­ható az igen ritka vetővirág (Sternbergia colchi­ciflora), a társulásalkotó tatárjuhar (Acer tata­ricum) és a bárány üröm (Artemisia pontica). A mészkedvelő tölgyes és sztyepprét-maradvá­A késő ősszel virágzó sárga virágú vetővirág (Sternbergia colchiciflora) az első legértékesebb védett fajtái közé tartozik. A képen egymás mellett látható virágzó) és a terméses növény. (Csapody Vera) nyokban él a legtöbb védett növényfaj, össze­sen 15 ritkaságot számláltam össze a területen. Megemlítendő ezek közül a tavaszi hérics (Ado­nis vernalis), a selymes peremizs (Inula oculus­1. térkép. Az ismertetettt terület elhelyezkedése - a védelemre javasolt erdőrész határai

Next

/
Oldalképek
Tartalom