Dr. Kubassek János szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 13. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1994)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Marosi Sándor: Prinz Gyula munkássága

Prinz Gyula szobrának avatása 1993 szeptember 18-án. Balról jobbra: Tardy János, Domonkos Béla, Harmat Béla, Dr. Kubassek János ma a mindannyiunk háláját régóta kiérdemlő DOMONKOS BÉLA szobrászművész alkotásaként az utókor számára tiszteletet parancsoló emléket az egyre gyarapodó szabadtéri szoborparkban. A rendelkezésemre álló rövid idő alatt nem lehet célom a földtudományok e géniuszának századunk nagyobbik felét átívelő tudósi-oktatói pályája teljes igényéi áttekintése. Ez alól talán mentesítenek is alapvető dokumentumok, hogy közülük csak az alábbiakat említsem: pályafutásának 50. évfordulóján Társaságunk akkori elnöke, BULLA BÉLA bevezetője után PRINZ egyik legkiválóbb tanítványa: SZABÓ PÁL ZOLTÁN méltatta tevékenységét, ami „Prinz Gyula tudományos munkásságának 50 éve" címen megjelent a Földr. Közi. 1955/2. számában (pp. 119-126.). Társaságunk alapításának pontosan 100. évfordulóján, 1972. január 12-én ünnepi választmányi ülés keretében a kitüntetett és nagy szeretettel, megbecsüléssel köszöntött, éppen 90 esztendős PRINZ GYULA abban a páratlan megtiszteltetésben részesített bennünket, hogy közel egy órán át színes, lebilincselő megnyilatkozásban, az ő szavaival élve: igen sok írásából néhány pontra rögzítve elmondta, mit tart saját élete munkájából maradandónak és elismerésre méltónak. Ezt a gondolatsort akkor lejegyezve, MIKLÓS GYULA, Társaságunk titkára egy évtizeddel később, a Földr. Közi. 1982/2. számában (pp. 173-178.) tette közzé „Emlékezés Prinz Gyulára, Társaságunk örökös tb. elnökére" címen. Az örökre megpihenéskor a Farkasréti temetőben SOMOGYI SÁNDOR-tól, Társaságunk főtitkárától elhangzott emlékbeszédet folyóiratunk 1974/1. száma közölte „In Memóriám Búcsú Prinz Gyulától" címen (pp. 85-88.). Születésének 100. évfordulója alkalmából aktív professzori működésének utolsó színhelyén, Szegeden rendezett tudományos emlékülést az M FT Szegedi Osztálya, az MTA Földrajzi Bizottsága, a Magyarhoni Földtani Társulat Dél-alföldi Területi Szervezete, az MTA Szegedi Bizottságának Földtudományi Szakbizottsága és a JATE. Ennek gazdag anyagát, JAKUCS LÁSZLÓ, SOMOGYI SÁNDOR, KRAJKÓ GYULA, SZEDERKÉNYI TIBOR, FEHÉR JÓZSEF összefoglaló földtudományi, természetföldrajzi, gazdaságföldrajzi, földtani, oktatói aspektusú előadásait a Földr. Közi. 1984/1. száma (pp. 1-18.) tartalmazza. Ugyancsak születésének 100. évfordulóján, 1982-ben Püspökmolnáriban, szülőházán emléktábla elhelyezésére került sor. Külön értékelte „Prinz Gyula közigazgatási munkássága'-t HAJDÚ ZOLTÁN a Földr. Ért. 1980/1. füzetében (pp. 1-17). Nagy tudósunk neve természetesen nem csupán szakkönyvek, kézikönyvek, tankönyvek, tanulmányok sokaságában olvasható munkásságának eredményei révén, hanem számos lexikon címszava is, hogy csak az e hely szelleméből adódóan is a legfrissebbre, a Balázs Dénes szerkesztette, idén megjelent „Magyar utazók lexikona" KUBASSEK JÁNOS múzeumigazgatónk tollából származó „PRINZ GYULA" címszavára, vagy az ugyancsak e műhelyben rendre napvilágot látó „Földrajzi Múzeumi Tanulmányok" napokban megjelent 12. kötetében, TÓTH IMRE tollából a szegedi egyetemi földrajzi oktatásról, azon belül PRINZ GYULA professzori tevékenységéről olvasható méltatásokra utaljak. Miközben mindezek, és a még említésre kerülő íöntosabb Prinz-művek forgatására, elolvasására bíztatom az érdeklődőket, a továbbiakban röviden áttekintem PRINZ GYULA életpályáját, földtani-természetföldrajzi, gazdaság- és társadalomföldrajzi, oktatói tevékenységét, emberi kvalitásait. Kevesebbet szólva talán legfőbb érdemeiről, külföldi utazásairól, a Tien-san kutató PRINZ szó szerint felfedező, Földünk térképéről még fehér foltokat eltüntető középázsiai expedícióiról, hagyatkozva a szoborállítást leginkább indokló, TARDY JÁNOS helyettes államtitkár úr avató beszédében odakint a szoborparkban hamarosan elhangzó értékelésekre. A céltudatos, kifejezetten ambiciózus fiatal