Dr. Kubassek János szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 13. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1994)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Puskás János: Molnár Mária földrajzi megfigyelései az Admiralitás-szigetekről írt levelei alapján

téteden és néhány perc múlva kitört a vihar. Mint kis dióhéjat dobáltak bennünket a hullámok. " „Alig indultunk el, már kitört a vihar és kis kenunk csakhamar megtelt vízzel. A hullámok félemeletnyi magasságra emelkedtek. " „Január 25-én délelőtt indultunk útnak Pak szigetére. Míg a szigetek között jártunk, nem sokat éreztünk az északnyugati szél erejéből, de annál nagyobb volt a meglepetésünk, amikor a nyílt tengerre értünk. A hullámok ott már méternyi magasságra emelkedtek. Az ifjak jód megerősítették a vitorlákat és összehúzták, amennyire lehetett, de a szél olyan nagy volt, hogy mégis majdnem felborította a hajót. Az összes vitorlákat be kellett vonni. ... Már feltűnt Pak szigete a láthatáron, amikor orkánszerű vihar tört ki és vitt bennünket az esőfelhőktől elsötétedett látóhatár felé. ... Nagyon nehezen, de mégis éléire jutottunk annyira, hogy este nyolc órakor megérkeztünk Pak közelébe. A nagy hullámzás miatt nem tudtunk a kikötőhöz jutni, a sziget déli részén voltunk kénytelenek horgonyt vetni. Onnan azzal a csónakkal, amit a hajó maga után vontatott, egy óra hosszat eveztünk a part mentében. De, mert éppen apály volt, a csónakkal nem tudtunk továbbjutni. " Molnár Mária szervezete nehezen bírta a trópusi éghajlatot, ezért gyógykezelésre a kellemesebb klímájú Új-Guineán lévő Sattelbergbe utazott. „8 órakor - négy orrai lovaglás után érkeztünk Sattelbergbe. A mánuszi meleg után itt rettenetes hideg volt. Pokrócokba kellett burkolóznom, mert majd megfagytam. A hegy 1000 méter magasan fekszik a tenger színe felett és a gyönyörű tengert - ha éppen nem volt köd, - csak messziről láthattuk. ... Itt sokkal hűvösebb a levegő, azért termelhetnek európai növényeket is. " Egyéb földrajzi megfigyelések Az apály és a dagály váltakozásáról és csillagászati megfigyeléseiről az alábbiak olvashatók. „Az apályról és a dagályról még a föld mozgását is észrevettük. " „... Itt 12 óra hosszat van világos és 12 óira hosszat sötét. " „A nap reggel hatkor, fél óra alatt jön fel, fél óra múlva már ránk izzik. Este fél óra alatt távozik, és akkor már teljes a sötétség. A csillagoknál nem tudok mást írni, minthogy gyönyörűek. De a Dél keresztjén kívül nem ismerek más csillagot, mert itt egészen más a csillagos ég. " A tró>pusi éghajlati területen jellemző laterittalajróű így írt: „A talaj Pitilun homokos, a nagy szigeten Mánuszon vörös agyag. Ez termékeny, a homok nem. Itt nem is terem meg egyéb, mint a kókuszdió, amit én is használok. " Leveleiben többször írt a Pitilu környéken lévő szigeteken lezajló vulkáni tevékenységről és az ehhez kapcsolódó vulkáni utóműködésről. „Néhány hónappal ezeléítt hallottuk, hogy itt nem messze egy sziget lakosaival együtt elsülylyedt. Egyszerűen eltűnt a tengerben. Ez a tragédia mély benyomást tett a bennszülöttekre. " „Évtizedek óta pihentek a vulkánok Rabaul város környékén, míg most pár héttel ezelőtt a föld őserői megmutatták, mennyivel hatalmasabbak az embernél. Rabaul Mánusz szigetétől kb. 300 kilométer távolságra fekszik. Összesen három tüzes kráterből ömlött alá a hamueső és forró láva, mely pokollá változtatta a virágzó várost és környékét. Kettő a vulkánok közül a szárazföldön tört ki, a harmadik a tenger felől tört elő és a tenger fenekéről emelkedett ki a víz színe fölé. Krátere fél kilométer szélességben ontotta a gőzöket és a hamuesőt, a csodálatos szépségű trópusi vegetáció pillanatok alatt a legszomorúbb pusztulás képét mutatta. " „Nagyon bizonytalan időket élünk. Rábáidban nagy veszedelmet okozott a két vulkán kitörése. Csaknem teljesen elpusztította a várost. És még nem lehet tudni, hogy nem lesz-e nálunk is egy kitörés, mert mintha ebbe az irányba haladna a veszedelem. Egy egészen íij hegyet dobott fel a tenger és a régi medrét, ahova a nagy hajók is jól bejárhattak egészen a partig, teljesen elzárta. " „Éjszakára egy kis kenuval elvittek a folyón egy meleg forrásig. ...Eáradtan tértünk nyugovóra. A bennszülöttek fölmentek a hegyen épített házaikba. Éjszakára ugyanis a világért sem maradtak a völgyben, ahol forró víz bugyog elő a földből. Azt hitték, hogy a gonosz szellem főzi a vizet és iszonyúan féltek tőle. " „En is hajóval mentem Karkar szigetére.