Dr. Kubassek János szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 13. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1994)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Marosi Sándor: Prinz Gyula munkássága

dése, ösztönzése, Városföldrajz" (1955) c. művének hatása megnyilvánult tanítványai, munkatársai tudományos munkásságában is, Szeged városföldrajzi feldolgozásában. Már SOMOGYI SÁNDOR is említette a róla írt nekrológban, hogy gondolatai nyomán egész kutatóintézet kezdte meg működését, ahol fia is nagy érdemeket szerzett városépítési és - tervezési, településtudományi munkálatokban. Az az ugyancsak örökifjú és pipázó fiú, aki földrajzi vándorgyűléseink mindmáig elmaradhatatlan résztvevője, e nyáron a mecseki Jakab-hegy fiatal kollégáinkkal gyors lépést tartó megmászója, s természetesen mai tisztelgő megemlékezésünknek legkompetensebb jelenlévője, díszvendége. PRINZ GYULA az egységes földrajztudomány híveként, csaknem valamennyi földrajzi diszciplína alkotó művelőjeként, jó értelemben vett polihisztorként, Magyarország földrajzának többszöri feldolgozó-jaként, megírójaként, megjelentetőjeként természetesen volt a földrajzi térszemlélet elkötelezett képviselője, a földrajzi tényezők kapcsolatrendszerének, oknyomozó feltárásának művésze. Ez tükröződik tájszemléletében is, mikor azt írja: „a szerves élet alkotásai éppen úgy hozzátartoznak a táj tárgyi kitöltéséhez, mint a bérc, a folyó" (Magyar föld, magyar táj. Magyarország tájrajza, p. 87.). Ahogy tanítványa, a JATE Gazdaságföldrajzi Tanszékének vezetőjeként egyik utóda, KRAJKÓ GYULA gazdaságföldrajzi kutatásait méltatva írja, PRINZ „Az oknyomozó módszer alkalmazásával feltárta a természeti tényezők kölcsönhatását, és ebbe a rendszerbe kapcsolta be az ember tevékenységét, egyaránt fontosnak tartva a terynészet hatását „az életalkotásokra" és ezek tájformáló szerepét. Ez a szemlélet hatotta át valamennyi gazdaságföldrajzi kutatását, ez határozta meg tevékenységét. " Az emberi-társadalmi tevékenységet a tájformáló tényezők egyikének tekintve, a természeti, földrajzi tényezők és a társadalom kölcsönkapcsolatának vizsgálatát fontos geográfiai feladatnak tartotta. Például államföldrajzi munkásságában fontos témakörök a térszín hatása az államalakulásra, a földrajzi tényezők szerepe a politikában és a védelemben, az államalaktan, az állam szerkezettan stb., amelyek vizsgálata során a természeti tényezők szerepét hangsúlyozza. Méltó szegedi természetföldrajzos utóda, a geológusból geográfussá, a legjobb értelemben természettudó>ssá Prinz Gyula segítcíje, Kurmanbek (Prinz Gyula rajza) vált JAKUCS LÁSZLÓ hangsúlyozta PRINZ születésének 100. évfordulóján megnyitó előadásában, hogy a geográfia egész területét eredményesen művelő, társadalomcentrikus, gyakorlatot segítő tudós „A földrajz az államigazgatás szolgálatában" c. értekezésében (1933) máikorát megelőzve foglalkozik a regionalizáció, a területi tervezés földrajzi alapjaival, az ország közigazgatási felosztásának komplex, földrajzi szemléletű elemzése révén, s ezt továbbfejlesztette Magyarország földrajza c. munkája későbbi kiadásaiban, s - hozzátehetjük - számos tanulmányában is. Közigazgatás-földrajzi munkáiban jól hasznosítja természettudományi ismereteitszemléletét csakúgy, mint közlekedés-földrajzi tájékozottságát. (Zárójelben jegyzem meg, nem tudni, származása adott-e indítást az állomásfőnök fiának, hogy fiatalon, 1905-1906-ban egész sor tanulmányt közölt a Vasúti és Hajózási Hetilap c. kiadványában) Mindenesetre a területektelepülések elérhetősége, az izokron térképek szerkesztése és a belőlük adódó következtetések közigazgatási tértagolási munkálatainak, kritikáinak ugyanúgy alapjai, mint természeti földrajzi adottságok. Tájföldrajzi szemléletéből adódóan szeretné közelíteni a táji és a közigazgatási határokat (Magyar tájszemlélet. Pannónia. 1935/1.