Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 12. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1993)
MÚZEUMI HÍREK - Teleki Sámuel-érmesek 1992. (Szerk.)
TELEKI SÁMUEL-ÉRMESEK 1992 A Magyar Földrajzi Társaság múzeumunk előterjesztése alapján az 1990. június 30-án megtartott közgyűlésén határozatot hozott Teleki Sámuel nevel viselő kitüntető érem alapításáról. Az érem azoknak a magyar kutatóknak vagy kutatócsoportoknak adományozható, akik külföldi útjaik során munkájukkal, gyűjtésükkel jelentős ménekben gyarapították a geográfia és a társtudományok ismerettárát. A kitüntető érmei első ízben 1991-ben a Társaság választmánya és közgyűlése az 1987-88. évi Magvar Tiulományos Afrika-expedíciónak ítélte oda. Második alkalommal az MIT 1992. május 27-i 116. közgyűlése két geográfust részesített Teleki Sámuelérem kitüntetésben: dr. Székely András egyetemi docensi és Maga Jéaios főiskolai tanársegédet. Az érmeket 1992. szeptember 24-én dr. Bora Gyula, a Magyar Földrajzi Társaság elnöke nyújtotta át Ërden a Magyar Földrajzi Múzeumban rendezett „Magyar kutatók a Szaharában" c. tudományos ülés keretében. DR. SZÉKELY ANDRÁS Budapesten szülelelt 1925-ben. A Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett földrajz tanári oklevelet, majd középiskolai tanárként Pászlón tanított. 1952 januárjától az. Eötvös Loránd Tudományegyetem természetföldrajzi tanszékének oktatója, tanársegéd, 1972-től 90ig pedig tanszékvezető. Egyetemi oktatói munkásságának 40 éve alalt rendszeres természetföldrajzi, mindenekelőtt felszínalaktani, V ... p töleg vulkán és periglaciális morfológiai , továbbá összehasonlító felszínfejlődési (elsősorban felszínelegyengelés és a hozzájuk kapcsolódó szintek) , negyedidőszak általában (főleg folyóterasz, emellett lösz)' és Iáj-kulatásokat (ökológiai jellegűt is) végzel) , 1955től külföldön is. Ezekért, valamint ezek eredményeinek hazai és külföldi szakfolyóiratokban, könyvekben, illetve előadásokban történt publikálásáért kapta a Teleki Sámuel-érmet. Tanulmányútjai (index: 1 ) jelentős részét lömegközle kedéssel, gyalogosan, hátizsákkal, saját szervezésébei és költségén, nagyrészt egyedül vagy egy-két útitárssal rendszerint egyetemi hallgatókkal valósította meg, (la néhány esetben gépkocsi segítségével. (2) A hosszabl tanulmányutakat ösztöndíjak és a fogadó országok egye leméin szakmai konzultációk segítették, (3) több rövi debb utat az ELTE közvetlen kapcsolatai, együttműkö dési szerződései tették lehetővé, (3a) több esetben pedij a hallgatók kisebb (5-15 tagú) csoportjával, általában ; tudományos diákkör aktív tagjaival, egy részük pcdi| (4) külföldi egyetemek és akadémiai kutató intézelcl meghívásához, illetve (5) nemzetközi konferenciákho: kapcsolódott, többnyire azok szervezésében. Utazásai nak alábbi részletezésében az E index valamely váró: neve fölött azt jelenti, hogy az egyetem földrajzi intézeti vagy kutató inlézel segítene munkájál. Ahol nine időtartam feltüntetve, az 3 hétnél rövidebb - 1-2 hete - kutatást, illetve megfigyelésekel jelent. Fontosabb kutatóútjai 1950-től a Mátrából kiindulva a hazai vulkáni hegysé gekel - különös lekin let tel periglaciális formálásukra egyre újabb módszerekkel kutatta. Ezután 1955-től ; — V l'l'j" Kárpátokban folytatta ; Csehszlovákiában 1955-ber 1 hónap 1 VT ; 1958-ban 2 hónap 2 ; 1967 és 1988 közöl 12 alkalommal (1967, 68, 73. 74, 75. 76, 78, 84, 85, 87 7 88, 90) összesen 22 hetes; Romániában 1957-ben 5 hét" 1974 és 83 közölt hal alkalommal (1974, 75. 77, 82, 83 91) 12 hetes kutatóul, főleg a Kárpátokban. - Az NDK-ban 1956 nyarán 1 1 hónap Pinczés Zoltán nal: az Elbai-homokkőhegységlől és az Erchegységtő az Elba völgyén, majd a tóhálságon keresztül Rüger szigetén az Arkona-fokig; 1964 nyarán egyetemi hallga lókkal : Thüringiai-medence és -erdő, a Harz, Lipcsei medence; 1966 nyarán Berlin - tóhátságok - Rostock 1977 nyarán két hét : Jéna-Thüringiai-medence, főlej a 'Ihüringiai-lépcsővidék; 1978 februárjában az NDK Földrajzi Társaságának konferenciája után : az Elbai homokkőhegység, májusban a Tájökológiai Konferenci ához kapcsolódó tanulmányút : Lipcse - Potsdam Berlin; 1981 tavaszán Potsdam 1 hét 3 , glaciális akkumu lációs síkság; 1984 nyarán kél hét 1 : Berlin - Brandenbur gi-tóhátsáe. Lengve/országban 1960 őszén kél hónap" : Len gyelország valamennyi iájáról összefoglaló kép: a Len gyei-Kárpátoktól indulva Krakkói Jura - Sandomierzi medence, Szenlkereszt-hegység - Lublini-hálság - Ma zowsze - Varsó - Kujawi - Mazuri-lóhálság - Iícl félsziget -Pomorzei-tóhátság- Wolin sziget - Nagylen gyel-lóhálság - Alsó-Szilézia - Szudéták; 1975-ben ; A tanulmányutak célját - a rövidítés és áttekinthetőség érdekében nagybetűs indexszel jelöljük. Essek sorrendje is fontos, a t'eladatol fontossági rangsorát jelenti, vagyis az első helyen lévő volt a lo feladat
