Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 12. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1993)

OKMÁNYTÁR - Almásy László Afrika-kutató népbírósági perének irataiból (Krizsán L.)

2. A nyomozás során nem merült fel bizonyíték arranézve, hogy én a német hadseregbe valaha be léptem volna. 3. Nincs bizonyíték arra nézve, hogy bármilyen eszközzel vagy írással „demokrácia" ellenes tevékenységet (hírverést) fejtellem volna ki. 4. Ezzel szemben mély tisztelettel, idemellékelt eredeti okiratok- és nyilatkozatokkal igazolni kívánom a következőket: a) A magyar Honvédelmi minisztérium „katona-politikai osztályának" 100/222-946 számú határozatát, mely szerint az eljárást ellencin - bűncselekmény hiányában - megszünteti és azonnal szabadlábra helyez. Ellenségem ugyanis először a katonaságnál jelentett fel, ugyanezen vádat koholva ellenein. b) Csatolom Bánfalvy István ny. vezérőrnagy, a Magyar Légieriik volt parancsnokának, - továbbá c) Szily Tibor tényleges állományú őrnagynak, a budapesti I. hon véd parancsnokság vezérkari főnökének nyilatkozatait, melyekkel igazolom azt, hogy a német hadsereghez Kenesse Valdemár altábornagy vezényelt, s nem önként léptem be a német hadseregbe, - hogy mindvégig a Magyar llonvédlégierő tartalékához tartoztam akkor is, amikor leszereltem. d) Mellékelem a Magyar Földrajzi Társaság nyilatkozatát arról, hogy szerény munkámmal és képességemmel (hiszen 6 világnyelven és az összes arab nyelveken beszélek és irok) hazámnak és a tudománynak némi szolgálatot tettem. e) dr. Gen nanus Gyula egyetemi tanár, a Keleti Társaság elnökének nyilatkozatát. Ez a nagynevű tudós szerény személyemmel kapcsolatban igazolja, hogy már csak azért sem lehetek németbarát, mert családomat a nyilasok és a németek üldözték, [gazolja továbbá ez az okirat, hogy én ugy az ország, mint a tudomány szempontjából értékes munkásságot fejtenem ki és végül azt, hogy dr. Germanus tanárt egy expedíció alkalmával nehéz helyzetéből kimentettem, illeive segítségére siettem. 0 Csatolom végül Weiss Lajos budapesti bádogosmester nyilatkozatát arról, hogy a nyilasokat kerültem, illetve bátyám házából kilakoltatni akartam, - hogy már a háború elején a szövetségesek győzelmében bíztam, - végül, hogy Weiss családját anyagi tehetségemhez képesi minden ellenszolgáltatás nélkül támogattam. Mélyen tisztelt Miniszter Ur! 51 évet értem meg, soha nem politizáltam, katona is csak addig voltam, amíg törvényes kötelezettségemnek eleget kellett tenni. Merő véletlen, hogy mint repülőtiszt a Kömmel féle hadseregbe kerültem, ahová vezényeltek, de semmiféle parancsnokságot nem vállaltam, csupán alárendelt munkát teljesítettem, azt, amit megparancsollak. Egyetlen teriielő tanúm: Szikula Ödön vallomása alapján adtak ki ellenein vádiratot. E tanú vallomása azonban a politikai rendőrség jelentése szerint nem megbízható... Ha bűnösnek érezném magam, nem hivatkoznék mentő körülményekre, korrekt módon elszenvedném a reám váró büntetést. így azonban ártatlanságom teljes tudatában bátor vagyok felhívni t. Miniszter Ur Nb. figyelmét szerény személyemre, aki a csatolt okmányok szerint jeleulös tudományos munkát fejtettem ki és szerény irói képességemmel hazámnak hasznára akarok lenni. Kár volna tehát engem - a már eddig is alaptalanul meghurcolt és agyonzaklatott idős embert most, télvíz idején, a fogházban lartani és a pusziulásnak kitenni. Jóllehet ügyeinél a folyó évi november hó végén fogják tárgyalni, mégis arra kérem, hogy szabadlábra helyezéseméi máimust elrendelni méltóztassék.'"' Lehetséges ugyanis, hogy a főtárgyaláson bizonyítás-kiegészítési rendel a bíróság, esetleg fellebbezés esetén az ügy tovább húzódhat, minek folytán a jogerős befejezéséig - valószínűleg ártatlanul - esetleg hosszabb ideig kellene a börtönben senyvednem. Mély tisztelettel: Almásy híszló 6. Tárgyalási jegyzőkönyv

1 Készült a háborús és népellenes bűntett miatt, Almássy László Ede ellen indított bűnügyben a budapesti népbiróságon, Budapslcn, 1946. évi november hó 16. napján megtartót! nyilvános tárgyalásról. Dr. Lukács Iván tanácsvezetö biró. Fenyő József PDP.

17 Csillag Árpád Függ. KLsgazd.P. Kiss Ferenc Szakszerv.tanács vannak : Dr. Lázár László ügyvéd. Dr. Gross Aladár ügyvéd, védők, Abnássy László Ede vádlott, Dr. Germanus Gyula Bánfalvy István Szijj Tibor Weisz Lajos tanuk. Bencsina Ede MKP.

18 Szalay Sándor NPP.

19 Keszthelyi Sándor Szoc.dem.P. részéről kiküldölt népbirák Dr. Balásházy Péter jegyőkönywezető Dr. Csillag Dezső népügy ész Tanácsvezető biró a tárgyalást a Bp. 301.par.-a szerinl az ügy rövid megjelölésével megnyitja, a hallgatóságot megfelelően figyelmezteti és megállapítja, hogy a megidézettek megjelentek. Ezután a vádlottat személyes viszonyai felöl kikérdezi. A vádlott a hozzáinditotl kérdésekre a következőképpen nyilatkozik: Almássy László Ede, szül. 1895.auguszlus 22. Borostyánkő, magyar állampolgár, szombathelyi illetőségű, budapesti, IXI.ker. Bartók Béla ut 29. sz.) lakos, nőtlen, iró, geodéta, vagyontalan, tartalékos főhadnagy voll. A londoni Műegyetem gépészeli fakultását végezte el, anyanyelve magyar, apja György, anyja Pittoni Ilona, büntetve nem volt. A tanuk a Bp. 301 .par.-nak 4-5. bekezdésében foglalt felhívás és figyelmeztetés után elhagyják a tárgyaló tennél. Tanácsvezetö biró felolvassa az 1948. évi szeptember hó 3. napján kelt 8103/1946, Nü. számú vádiratnak a Bp.255.par.-nak 1. és 2. pontjában megjelöli részét. Almássy László I-'de vádlott a Bp. 304.par.-nak alkalmazása mellett felteit kérdésekben lényegben a következőképpen nyilatkozik: A vádat megértettem, bűnösségemet nem ismerem el. Nem felel meg a valóságnak, hogy a német hadseregbe beléptem volna, én a magyar hadseregben teljesítettem szolgálatot. 1941-ben Dr.Kenessey Waldemar, mini legfőbb légügyi parancsnok, magához hivatott és közölte velem, hogy a német hadseregbe vezényel. En ezt nagyon nemszivesen fogadtam, és azonnal érintkezésbe lépttan több bajtársammal és kértem őket, hogy tudnának e valamit tenni ebben az ügyben, hogy mentesülhessek ettől a beosztástól. Kenessey Waldemárnál történt jelentkezésein ulán azonban négy nap múlva már útnak is indítottak, s így az. idő rövidségére való tekintenél már semmit sem leheléit tömi ügyemben. Kenessey azt is közölte velem, hogy azt szerelné, ha századosi rangban teljesítenék a németeknél szolgálatot. En meg voltam győződve arról, hogy ez magyar előléptetés, és csak utólag értesültem arról, hogy a németektől származik... Előadom, hogy bár trópusi ruhái kaptam a németektől, magyar jelvényekkel jártain, mert kérésemre megengedlek, hogy magyar jelvényekel viseljek. Emiatt az olasz tábori csendőrök le is tartóztattak, és azóta német jelzéseket kellett viselnem. Fizetésemet Budapesten a német konsulálustól kaptam. A második vádpontra vonatkozólag előadom, hogy egy alkalommal rámtelefonált a Honvédelmi minisztérium sajtóosztályából egy őrnagy, és azt a kérdést intézte hozzám, hogy afrikai tartózkodásom alalt készítettem e valami naplót. Miután kijelenteltem, hogy igen, azl a felszólítást kaptam, hogy irjak egy könyvet. A könyvet ezután mégis inam, és amikor bemutattam a minisztériumban azt talállak, hogy a tartalma nagyon angolbarát, és hogy ez nem egyéb, mini egy afrikai ulleirás. A könyvem valóban háború ellenes beállítottságú volt, és több helyen megemlékeztem benne az angol-német lovagiasságról. Tanárevezető biró vádlott elé tárja a politikai rendőrségen lett vallomását. Vádlóit: A rendörségen tett vallomásom kényszer hatása alalt történt, megfenyegetlek és megvertek. Bencsina Ede népbiró kérdésére: 4 gimnáziumot Magyarországon végeztem, ezután pedig Ausztriában folytattam tanulmányaimat. Azért mentem ki Londonba mert már akkor nagyon érdeklődtem a repülés kérdései iránt, és abban az időben Londonban voll az első Aeró dynamikai főiskola. Már 1941.-ben kértein több alkalommal, hogy mentsenek fel a németek alalt való szolgálat alól. Kérésemel azonban ismételten elutasították. Mig végre 1942-ben hazajöttem és leszereltem. Fenyő József népbiró kérdésére: I la szökési próbáltam volna megkísérelni, a németek agyonlőttek volna, ha ez nem sikerül. Népügyész kérdésére: 9 évig dolgoztam Ausztriában a Steyr gépkocsi gyárban és igy az autószereléshez már érleltem. Afrikában csak technikai munkát végeztem. Védő kérdésére: Mikor hazajöttem Magyarországra azonnal kértem felmentéseinél. 1944. őszén svéd menlevelet szereztem a Fuksz család részére, és azután megszöktettem őket. A Weisz családot is támogattam, amikor Weisz I.ajost deportálták. 8 évig dolgoztak a háború elölt az egyiptomi térképészeli imézeiben.