Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 12. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1993)

ÉRTEKEZÉSEK - Sprincz Emma: Érd térülőiének története a római császárkorban

Az Aquincumból délnek tartó limesút érdi szakaszát a múlt században még jól lehetett látni. Az egykori Csillag csárdától DNy-ra, az ún. Papföldön (2. ábra, 14. sz. lelőhely) ásatta ki a múlt században Kereskényi Gyula érdi plébános azt a mérföldkövet, amely ma a nagytétényi Kastély-múzeum kőtárában található (FRÖHLICH 1890; DÁNI1954). A követ Alexander Severus uralkodása alatt 229-230-ban állították Aquincumlól 15 római 2. ábra. Római emlékek lelőhelyei Érden (MRT 7, 1986 nyomán, 92. oldal). A t'oiitcsabta római kori emlékek földrajzi lelőhelyei: 1. Benta-földek (MRT 7, 1986. 9/1), - 2. Külső Újföldek (MRT 7, 1986. 9/3), - 3. Köves-dŰo, Kamenya (MRT 7, 1986. 9/7), - 4. Feketesas-dülő (MRT 7, 1986. 9/11), - 5. Hosszú-földek alja, Szelistye (MRT 7, 1986. 9/12), - 6. Hosszú-földek alja (MRT 7, 1986. 9/13), - 8.' Simon-pusztai-díQő (MRT 7, 1986. 9/16), - 9. Akasztó-domb (MRT 7, 1986. 9/17), - 10. Sina kastélyrom Ófalubaii és II. I^ajns emlékműve egy római oroszlánszobor maradványával (MRT 7, 1986, 9/19), - 11. Szent Rókus kápolna és a minaret környéke (MRT 7, 1986. 9/20), - 12. Érdi téglagyár (MRT 7, 1986. 9/21), - 13. A római limesút (szaggatón vonal: feltételezen nyomvonal) (MRT 7, 1986. 9/25), 14. Papföld, Csillag-csárda közelében (MRT 7, 1986. 9/25/a), - 15. Érdliget, Túróc utca 46-48, Terasz utca (MRT7,1986. 9/29), - 16. Érdliget, Fürdő utca, Koronafürt utca (MRT 7, 1986. 9/35), — Nem római kori nevezetesebb emlékek: 17. moustieri kultúra nyíltszíni telepmaradvánva (MRT 7, 1986. 9/27; GÁBORI-CSÁNK 1991), - 18. Kutyavár, középkori kastély (MRT 7, 1986. 9/22; IMPÉRI B.: Az érdi Kutyavár titka. Földr. Múz. Tan. 8., 1990. pp. 62-63), - 19. kora vaskori halomtemetkezés, „százhalmok" (MRT 7, 1986.27/1; POROSZLAI 1987), - 20. kora vaskori erődítmény (MRT 7, 1986. 27/2; POROSZLAI 1987). mérföldnyire . A hajdani dunai limesút vonala légi fényképen jól nyomon követhető, maradványait több helyen feltárták (lásd az 1. ábrán). A limesút mentén Érden léteznie kellett egypraesidiumnak. mivel arról megemlékezik egy kőfclirat, amely még 1780 előtt a Szent Rókus (Szent Sebestyén?) kápolna környékén került elő (2. ábra, 11. sz. lelőhely). A felirat szövege: „Pro sal(ute) Imp(eratori) Cacsaris L(ucii) P(ublii) Septimi(i) Severi Pertina cis Aug(usti) Pii co(n)s(ulis) IIp(atri) p(atriae) et M (arci) Aur(elii) Anton in i Caesa(ris) Tib(erius) Cl (audius) Claudianus legUuus) Aug(usti) pro pr(aetore) praesidium vetustate coll(apsum) mutató loco manu m i/it (um) rest it ui iussit" Fordítása a következő: „Lucius Publius Septimius Severus Pertinax kegyes császár, a caesar és imperátor, a másodízbeni consul és Marcus Aurel ius Antonius caesar üdvözlésérc Tiberius Claudius Claudianus a császár helytartója elrendelte, hogy az öregségtől összedőltpraesidiumot eredeti helyének megváltoztatásával a katonaság munkájával állítsák helyre." Septimius Severus és fiának, Caracallának látogatása Alsó-Pannoniában Kr. u. 197-ben történt, így a császár üdvözlésére helyreállított praesidiumot 197-re, a császárlátogatás idejére fel kellett építeni (FITZ 1961). Valószínűnek látszik, hogy a „helyének megváltoztatásával" helyreállított praesidium annak a magaslatnak (Kakukk-hegy) F-i részén lehetett, ahová a ma is Római útnak nevezett modem út egy mély horpadáson („Gyorma") át felvezet (2. ábra). A magaslaton jól meg lehetett ügyelni az egykori limesút maradványait (VISY 1988). A limesútról a mai Csónak és Molnár utca közti szakaszon leágazás vezethetett a Dunához, a Csepelszigetre vivő tököli révhez. Az egykori rév a régi érdi kikötő és a Sánc-hegy F-i vége közt lehetett. Az érdi téglagyár agyaggödreiből előkerült római szórvány érmék alátámasztják ezt a feltételezést. Az érmék közt egy Nero nagybronza (Kr. u. 54-68) és több Constantinus dinasztia korában (305-361) vert érme került elő (PALÓCZY 1922-23). Ezen az érdi dunai szakaszon a rómaiak pannóniai megjelenése előtt már volt révforgalom. Ezt a feltételezést támasztja alá az az 52 római köztársaság kori dénárt tartalmazó éremegyüttes, amely a téglagyár területén került elő. Az éremlelcl legkorábbi vereté a Kr. e. 3. századból, a legkésőbbi Kr. e. 46-ból származik. Az érmek kelta jellegű agyagedényben voltak beásva a földbe. F területről ismert néhány illír-kelta edénytöredék is. Tűzhely maradványokat is megfigyeltek. Mindezekből feltételezhetjük, hogy ezen a területen révészházak állhattak (2. ábra, 12. sz. lelőhely). A múlt század második felében az érdi uradalmi földeken egy mészkő oltári találtak, amelyet Marcus