Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 12. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1993)

OKMÁNYTÁR - Almásy László Afrika-kutató népbírósági perének irataiból (Krizsán L.)

Az 1921 márciusi leszerelésemet követően, a Steyr autóvállalatok szolgálatába szegődtem. Gyakran telt egyiptomi utazásaim és isinerteteitn révén, a térképészeli munkálatokat illetően, 1931-ben az egyiptomi Térképészeti Intézet alkalmazásába szegődtem. 1939-ben szabadságomat Magyarországon töltöttem. A háború kitörése miatt és men behívtak katonának, itthon maradiam. Kineveztek a Légierő Nemzeti Repiilöalap oisz. felügyelőjévé. 1941 húsvétja idején, a mozgósítás alatt, Berlinbe vezényeltek, a német térképészeti hivatalhoz. Vezénylésein ellen, semmilyen lépést nem tettein. Ilyen módon kerültem - mint ismeri geodéta - Afrikába, pontosabban Deniába, a Német Légierők szolgálatába. 1942 januárjában, Rommel, Páncélos Hadosztályához vezényeltek. 1941-évtöl 1942 augusztusáig szolgáltam a német hadseregben. Lz idő alatt számos felderítést, megfigyelést végeztén. A német hadsereg léptetett elő századossá, amit jelentett is a magyar légierő pk-nak. Elismerem, hogy minden kényszer alkalmazása nélkül, magyar állampolgár létemre a német hadseregben teljesítettem szolgálatot és hozzájárultam a német háborús érdekek fokozásához. Két német kitüntetéssel rendelkezem: I. és II. oszt. Vaskereszt. Leszerelésem betegség miatt történt. Itthon hozzákezdtem könyvem megírásához: Rommel seregénél Líbiában címmel. A könyv 1943 januárjában jelent meg, a Stádium nyilas vállalat kiadásában. A könyv jövedelméből ellem részben Bpesten, részben Borostyánkön tartózktxltam, 1944 decemberéig, azután Szombathelyre utaztam... Almásy László Ede felvette: Bolgár Pál niy. alhgy. " 2. Kihallgatási jegyzőkönyv

10 „Felvétetett 1945. július 2.-án aszombathelyi rendőrkapitányság politikai osztályán. Megjelenik Almásy László Ede, szül. 1895. Borostyánkő (Burgenland) rk. vallású, anyja Pittoni Ilona, geodéta foglalkozású, Borostyánkő 1. sz. alatti lakos. Gyanúsított a következőket adja elő: 1941. február 8-án a Magyar honvéd légierők parancsnoka v. Kenése Waldemar" személyesen adta tudtomra, mint tartalékos repülő fhgy-nak, hogy a német térképészeti intézethez vezényel Berlinbe. Ott az O.K.W. Amt Ausland, mint vezényelt külföldi tisztet, Hamburgba küldött a X. német repülő hadosztályhoz. Innét márciusban Szicíliába küldtek, ott mint Saiderfuhren beruháztak német afrikai egyenruhába és zsoldkönyvet adlak, amelyben fel volt tüntetve magyar tartalékos tiszti minőségem. Húsvétkor átküldték Tripolisba és egy olasz térképész tiszttel együtt beosztást nyertem egy távolfelderítő század térkép osztályánál. Itt térképjavítással (légi felvételek alapján) és két izben térképészeti légi felderítéssel foglalkoztattak l.ybiai területen. Julius elején megbetegedtem, a hadosztály tiszti üdülőjébe szállítottak Athénbe, onnan 8 hétre szabadságoltak. Szabadságomat Borostyánkőn töltöttem. Szabadságom letellével az Amt Auslandnál kellelt jelentkeznem Berlinben, ahol a légierők térképészeti és földrajzi hivatalához osztottak be. Ekkor zsoldköuyvemet kicserélték tartalékos századosi rangra, magyar tiszti minőségem feltüntetésével. E szolgálali helyemen 1941. decemberéig dolgoztam többed magammal, egy kél kötetes Lybiai „Légi-Földrajz" cimű könyvön. 1942. január elején ismét leküldték Tripolisba, majd Bengástba, most már nem a lávolfeldcritökhöz, hanem direkt alárendelve a németolasz páncélhadseregnek. Itt azt a megbízást kaptam, hogy három ,.l losszulávú - gépkocsi járőrt" szereljek fel. Ez Tripollsban történt, és a járőrök április végén elkészültek. Ezekkel május elején az olasz Gialo sivatagi erődbe lettem vezényelve, mint a járőrök parancsnoka. Az erőd biztosítása keretében többször bevetésre kerültem június végéig. Az offenzíva után (melyben nem vettem részt) július 7-én 8 hétre szabadságoltak. Berlinbe repültem és olt szorgalmaztam leszerelésemet. Ez szabadságom lejárta előtt meg is történt és erről az Amt Ausland a Magyar Légierők parancsnokságai átiratban értesítette, kérve további rendelkezésre tartásomat. Októberben hivatalos értesítést kaptam, hogy a német-olasz páncélliadscreg i. őrnaggyá léptetett elő. Hogy ez az értesítés a Magyar Légierők parancsnokságához elment-e, nem tudom, én nem kérhettem, mert abban az időben bü. eljárás alatt álllam, mely utóbbi 1944. őszén nyert befejezést. 1942. augusztus óta semmiféle szolgálatot nem teljesítettem, behivót nem kaptam. Határozottan tagadom, hogy Rommel mellen leljesilettem volna szolgálatot, öt összesen kétszer láttam a jelentkezésen kívül, vele tárgyalásom nem volt. Tagadom, hogy szolgálatom különös fon tos ággal vagy jelentőséggel bírt volna, de vallom, hogy minden igyekezetem magyar tiszt becsületének és hírnevének megóvására irányult. Sem nyilaskeresztes pártnak, sem más jobboldali szervezetnek tagja soha nen voltain... Mesterházi Béla Almásy IMSZIÓ Eile Goldberger István po. csop. vez. gyanúsított dtv." 3. A Budapesti Népügyészség vádirata „Előzetes letaróztatásban lévő Almásy László Ede Borostyánkő, 1895. anyja neve: Pittoni Ilona, nőtlen író foglalkozású állítása szerint vagyontalan, budapesti XI., Bartók Béla út 29. sz. lakost vádolom az 1945. évi VILl.c. által törvényerőre emelt I. Nbr. 13. par. 4. pontjába II. Nbr. 17. par. 4. pontjába ütköző háborús, illetve népellenes bűntett elkövetésével, inert: I. Berlinben 1941 évben a német hadsereg kötelékébe lépett, a berlin térképészeti intézetben teljesített szolgálatot, majd 1942-ben Romme afrikai seregtestéhez vezényelték, s ott részben mini légi felderítő részbei mint térképész 1942. augusztusáig szolgált. Szolgálatát német egyenruhában látta el, magyar rendfokozatát meghaladóan századossá lépett elő megkapta az I. és II.o. német vaskeresztet. Ezen cselekményével magyar állampolgár létére a német hadsereg kötelékébe lépett. II. Vád tárgyává teszem Budapesten 1943 évben a Sládium sajtóvállala kiadásában „Rommel seregénél Líbiában" című könyvéi, melyben a német hadsereg bajtársias és katonás szellemét dicsőili. Ezen cselekményével kényszerű szükség nélkül a nép - és demokrácia ellenes hírverés szolgálatába szegődött." 4. Ügyvédi beadvány a Népügyészség elnökéhez, Almásy László megfelelő foglalkoztatása tárgyában „Elnök Ur! Almássy lAszló Ede védencein az ügyészségi fogházban van letartóztalásban a Nbr. 13.

par. 4. pontjába ütköző bűntett nyomatékos gyanúja miatt. Nevezett hazánknak egyik legnagyobb élő Afrika-kutatója és tudósa. Számos szakkönyvet irt magyar, angol és német nyelven. Ez okozta a vesztét is, mert az afrikai hadjárat alkalmával a németek felfigyeltek a nevére és névszerint kikérték a magyar honvédségtől. így a német légierőkhöz lett vezényelve, közben azonban egy percig sem szűnt meg a honvédség tagja lenni. A bűnösség kérdését majd eldönti az illetékes bíróság. En itt csak azt a kérelmei terjesztem elő: méltóztassék megengedni, hogy ez a kiváló tudós a fogházirodában dolgozhasson. Testi munkái legyöngült testi állapota mellel! nem tudna végezni, a tétlenségei pedig nem bintá el. Tudományos múltja is indokolja ennek a szerény kérésnek a teljesítését. Tisztelettel: Dr. iÁzár László védő. " 5. Almásy László beadványa az igazságügyi miniszterhez „Mélyen tisztelt Miniszter Ur! Háborús bűncselekmény miau a budapesti népbiróság előtt IV. 3501/1946 szám alatt ellenem folyamatban lévő bűnügyben kivüljegyzelt é.s igazolt védőm állal azt a kérelmet terjesztem elő, miszerint engem az ügy jogerős befejezéséig s z a hadlábra h e fy e z t e t n i méltóztassék. Indokaim: 1. A népügyészség a nbr. rendelet 13. par.-ának 4. és 17.par.-ának 4. pontjaiba ütköző cselekmények elkövetésével vádolt. Előzetes letartóztatásomat a Bp. 141 .par. 2. pontja alapján rendelte el. A törvényben előirt 30 napi határidő időközben lejárt és e határidő nem lelt meghosszabbítva.