Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 12. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1993)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Magyar emlékhelyek Franciaországban (B. Le Calloc'h)

Jelenleg a kétemeletes épület földszinti részeit a George Cosbuc könyvesbolt használja. Az utca (tör) felőli oldalon forgalmas könyvüzlet működik, míg az udvari épületszárny földszintjén - a Kakas idejéből származó boltíves helyiségekben - irodák és egyéb szolgálali helyek vannak. A nevezetes zodiákus termel könyvraktárnak használják, a mennyezetig bcpolcozlák. A kandallókat lebontották, a faragott kövek egy része Kelemen L szerint - az Erdélyi Múzeum kőtárába keiült. Az állatövi jegyekkel díszített boltvállkövck többsége a helyén van, de a kőfaragványok egyikéi-másikát az idő vasfoga (400 esztendő!) erősen megviselte (4. ábra). Kél kiemelt faragott követ (Vízöntő és Nyilas) jelenleg a kolozsvári Történeti Múzeumban őriznek. Viszonylag tűrhető, de elhanyagolt állapotban vannak az udvari ajtókat és ablakokat keretező faragott kőelemek (5. ábra). Az első emelet nyitott folyosóján látható egy falba beépített napóra, amely még a XVI. századból származik. A kolozsvári Wolphard-Kakas-ház az egyetemes építészet pótolhatatlan értékű műemléke, megérdemelné, hogy megóvására nagyobb gondot fordítsanak. Balázs Dénes Ezúton mondok köszönetet Ajtay Ferencnek és Sebestyén Miklósnak a ház megismeréséhez nyújtott önzetlen segítségéért, valamint Kovács Andrásnak a zodiákus t'aragványokról készített féiiyképsorozalért. IRODALOM BALÁZS DÉNES (1992): A magyar utazók, geográfusok emlékhelyei a Kárpát-medencében - Földr. Mű:. Tan. 11. szám, pp. 46-47. KELEMEN LAJOS (1982): Művészettörténeti tanulmányok - Kritcrion. Bukarest, pp. 131-132. Magvar Utazók Lexikona (1993), Kakas István szócikke (pp. 188 191) SZ1NNYEI JÓZSEF (1891-1914): Magyar írók élete és munkái - Budapest. V. kötet, pp. 804-808., 1897. 5. ábra. Az épület udvari részének jelenlegi állapota. 1 - ablakká alakított ajtó a zodiákus terein udvari részén. Itt látható a Kakas-család címere (2), fölötte a falon Kakas István feltételezett arcmása (3). MAGYAR EMLEKHELYEK FRANCIAORSZÁGBAN Franciaország területe nem bővelkedik magyar vonatkozású földrajzi emlékhelyekkel. A magyar peregrinusok legfeljebb átutaztak rajta, a távolabbra igyekvők jobbára csak ugródeszkának használták földjét, kikötőit. A Földrajzi Múzeumi Tanulmányok hasábjain eddig két emlékhelyről szóltunk: az Alpokban lezuhant Zsigmondy Emil sírjáról (10. füzei, 70. oldal) és a „Magvarország sziklái" (Rochers de Hongrie) nevű hegyről (11. füzet, 70. oldal). Ezúltal két történelmi nevezetességű emlékhelyei ismertetünk. A tournus-i emléktábla Tournus városa Burgundia (Bourgogne) tartomány közepén fekszik, a Saône folyó partján, félúlon Lyon és Dijon közöli. Óvárosa a folyó mellett emelkedő dombon összeszorul egy gyönyörű román stílusú templom körül. A középkori falak és tornyok több helyen még ma is léteznek, többek között az ún. Portás torony (Tour du Portier), amely azért kapta a nevét, mert valamikor olt lakolt a városkapu portása. Az épület falán a következő szövegű emléktábla látható: Ancienne enceinte de l'abbaye construite par l'abbé Étienne après l'invasion des Hongrois de 937 TOUR DU PORTIER Magyarul: A magyarok 937. évi pusztítása után István apát által épílelt apáiság eredeti fala: a Portás torony. A X. század első felében, a magyar kalandozások idején, Burgundia a mai Bourgognc-nál sokkal nagyobb területet foglalt magában, a Saône és a Rhône kél oldalán az. Alpokig és a Földközi-tengerig terjeszkedett. Akkoriban független állam voit, nem tartozott sem a Francia Királysághoz, sem a Német-Római Birodalomhoz. Ilar-