Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 12. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1993)

ÉRTEKEZÉSEK - Horváth Lajos: Érd 750 éves. Érd az Árpád-korban

hogy az érdi erdőőrök telephelye a Duna mellett volt. Azt korábban már láttuk, hogy a királyi fegyvemökök földje Érden belül Berki falu felé esett, azaz távolabb volt a Dunától. Ugyancsak V. István (1270-1272) idejében történt, hogy a budai káptalan a király parancsára Erd-szigetct át akarta adni az Érden lakó Cheme és Joanka királyi fegyvereseknek, de az ócsai apát nevében Szenté. Simon és Uros a beiktatásnak ellentmondtak. 19 V. István rövid uralkodása alatt a fehérvári káptalan Dénes ispán fiainak Érd birtokát határjáratta, de ennek során Chom fia István és rokonai, a Berkiek ellentmon­dottak és bizonyították, hogy Érd falu fele a Berki család birtokában van. A Berki család földje az ekkori vizsgálat szerint szomszédos volt az ócsai apát és a királyi fegyverviselők földjével. A Berkiek nemcsak megvédték érdi birtokaikat az 1270-cs évek legelején, hanem képesek voltak azt még gyarapítani is ebben az évtizedben. IV. (Kun) László király 1278. jún. 24-én Berky-i Mihály ispán fiának, Tamásnak és általa testvérének, Lőrincnek adta a királyi fegyvemökök „lakatlan földjét." A királyi fegyvere­sek, bár közülük többet név szerint is megnevezlek a korábbi oklevelek, megszűntek 1278-ra Erden lakni. A király esetleg átköltöztette őket más birtokára, esetleg kihaltak a király vitézei. Berky-i Mihály ispán fiai, Tamás ispán és Lőrinc mester, pozsegai prépost kérésére IV. László király adománylevelét III. András király 1291. szept. 26-án átirattá és nevezetteket, mint örökösöket megerősítette az egykori királyi fegyvemökök Erd nevű földjében."" Birtokok és birtokosok Erd és környéke eredetileg minden bizonnyal királyi birtoktesthez tartozott, erre engednek következtetni a királyi fegyvemökök és erdőőrök meglévő birtokai még a XIII. század második felében is. Ebből a királyi birtokból legelőször az. egyház részesülhetett, jelesen a XI I—XIII. század fordulóján a királyi alapítású ócsai premontrei apátság. Érd közvetlen közelében királyi földön, a Csepel-sziget és a tétényi part között a Marosnak nevezeti dunai szigeten 1264-ben jött létre a csőti premontrei prépostság Szent Leúsztak tiszteleté­re."" A környék világi birtokosai közül a Berki család 1256­tól, a Diódi (Gvoui) cs. 1278-tól, a Körmösdi cs. 1293­tói stb. jelenik meg a fonásokban." Az 1243-1244-ben szereplő Erd-i Tádé fia János világi birtokos ugyan Érden, de nem egy Erdi család tagja. Egyedül birtokos Erden 1243 előtt, és birtoka eladása után őmaga, rokonai nem szerepelnek tovább Erd történetében. Érdi közne­mesi család nem is alakult ki az Aprád-korban és az Anjou-korban. Annál jelentősebb viszont a Berki család Erd történe­lében. Nevét arról a faluról vette, mely a mai Érd belterületének nyugati részén helyezkedett el. Első is­mert tagjai Pál, kinek Ágnes nevű leánya Nána, fia felesége lett. Saját vallomása szerint 1226-ban született, 1258 előtt megözvegyült, 1258-ban a nyulak-szigeti apácazárdába vonult és 1276-ban vallomást teli Árpád­házi Margit boldoggá avatása ügyében." 5 Berki Chom 1243-ban már nem élt, amikor fia, Mihály veszprémi comes Erd-i Tádé fia Jánostól megvásárolta érdi birtokát az ócsai apát birtokának szomszédságában. Chom másik fia, István Berkiben volt birtokos, a Berkiek érdi birtoka Mihály cornes fia Tamás vonalán öröklődött tovább. Tamás testvére Lőrinc pozsegai pré­post volt az 1278-1291 közötti időben. 26 Az érdi birtok 1278-tól volt Tamás és Lőrinc kezén, az utóbbinak utódai nem lehetvén, Tamás fiára, Baltazár­ra, majd ugyancsak Tamás nevű unokájára SZÍ tilt. (A Berkiek családfáját lásd a mellékleten) Berki II. Tamás 1322-1323-ban halt meg magtalanul, azaz utódok hátrahagyása nélkül. Ennek következlébcn birtokai visszaszálllak a királyra, újra eladományozha­tókká váltak. A király rendelkezése alá került birtokok Berki, Sóskút, Érden kettő. Ebenen ketlő, Keszin és Sasadon lévő birtokrészek és a Buda melletti Nándoron lévő birtok. Mindezeket a birtokokat, kivéve Nándor birtokát, a király Szécsényi Tamás erdélyi vajdának adományozta 1323. márc. 6-án és 1323. jún. 24-én Temesváron kelt okleveleiben jutalomképpen, mert Tamás vajda elsőként hozta hírül legelső fia szülelését. Károly Róbert első fia a Károly nevel viselte és csecsemő korában halt meg 1321-ben. Az erdélyi vajda számára tett adományozás alkalmá­val a magtalanul elhunyt Tamás testvéreit Baromlaki (dictus) Andrást és Jánost a király a nevezeti birtokokra vonatkozó összes jogaiktól megfosztotta, mert László egykori erdélyi vajdával szövetkezve a király iránti hűtlenség vétkébe estek. Kán László erdélyi vajda (1297-1315) tartományura­ságát a központi királyi hatalom ellen Erdélyben építette ki, egy időben a Szent Koronát is magánál tartotta. Az említett oklevél Kán I-ászló erdélyi vajda halála után nyolc évvel még mindig megragadja az alkalmat egykori h ívei nek birtokfosztása ra. * * * Erd Árpád-kori története az írott fonások alapján mindössze ennyi. Egyesek ezt kevésnek találhatják, ezek figyelmébe ajánljuk azt a tényt, hogy nem minden Árpád-kori településünkről maradtak fenn oklevelek. Érdről pedig löbb is. Ráadásul ezekből az írott forrásokból többrétű, színes kép bontható ki. Értesülünk belőlük a természeti viszo­nyokról, a birtok forgalomról, a különböző eredetű és jogállású népekről és ez nem kevés. A királyi, egyházi és magánbirtokok irányításában, termelésében és a ter­mények értékesítésében egy nagyon is tarka társadalom különböző jogállású elemei vettek részt. Ezek fölött állt a királyi, egyházi és a megyei szervezet, mely utóbbi éppen a XIII. század második felében volt kibontakozó­ban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom