Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 12. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1993)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Tóth Imre: A Szegedi Tudományegyetem földrajzi tanszékeinek működése 1921-től 1964-ig

Földrajzi Múzeumi Tanulmányok, 12. szám, 1993. pp. 65-70., Érd A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM FÖLDRAJZI TANSZÉKEINEK MŰKÖDÉSE 1921-TŐL 1964-IG Dr. Tóth Imre OSSZ EFO G FA LÁS Az 1921. évi XXV. törvénycikk alapján a kolozsvári tudományegyetemei „ideiglenesen" áthelyezték Szegedre, ahol az 1921. október 10-én meg is kezdte működését A korábbi elképzelésekkel szemben a földrajzi teniszek vezetője Márki Sándor lett. Kogutowicz Károly 1923 őszén vette át a vezetést és kezdte el hatalmas egyetemszervező munkáját. 1945 augusztuséiban nyert kinevezést Prinz Gyula, majd 1952-ben kelté vált az addig egységes földrajztanszék, de csak 1954-ben alakult meg az önálló éghajlattani intézet. Prinz Gyula nyugdíjazása (1958. jan. 15.) után Korpéis Emil, majd Gyencs Lajos és végül Krajkó Gyula követte egymást a tanszékvezetői poszton. - Az egyetemet 1963 szeptemberében volt bölcsész-hallgatójáról, József Attiláról nevezték el. Végül 1964 nyarán megalakult a két önálló tanszék, a természeti földrajzi (vezetője: Jakucs László) és a gazdasági földrajzi (vezetője: Krajkó Gyula). A fentiekben vázolt közel 45 évnek a történéseit nyújtja át a szerző. Kolozsvártól Szegedig (1872-F)21) 3 872. október 12-én szentesítette a király azt a törvényt, amely a híres 1872. XIX. törvénycikk nevel viseli. Ennek alapján alapították meg Kolozsvárott a tudományegyetemet. Az előadások november 11 -én indultak, a hallgatók létszáma 269 volt. A következő évben nyitották meg a zágrábi egyetemet. Az egyetemalapítási követően a második évben foglalja el a földrajzi lanszéken a katedrát Terner Adolf. A kolozsvári egyetem történetében Terner Adolf volt az egyetlen földrajzos rektor (1898/99-cs tanév) is. Rektori székfoglalójában a földrajzot egy olyan széles körű összefoglaló tudománykömek..." mondja, amely tulajdonképpen egy egész egyetemi kart is foglalkoztathatna. Az. egyetem hallgatóinak a létszáma meghaladta a 2000 főt, viszont elenyészően csekély voll a földrajzos hallgatók száma. A századfordulót követően Szegeden olyan hír terjedt el, hogy a kolozsvári egyetem napjai meg vannak számlálva. így a szegedi városatyák mintegy 130 éves főiskolát alapító törekvésüknek most látták eljönni az idejét. Fvek óta küldöttségek jártak különböző fórumokon, miniszterek, a kormány előtt, annak érdekében, hogy Szegeden egyetem legyen. 1908-ban az egyik ilyen küldöttség előtt Apponyi Albert kijelenti: Szegednek egyetemet kell kapnia!" Az őt követő kultuszminiszter 1911 szeptemberében egy 600 fős küldöttségnek nyilatkozza: ha nem is lesz Szeged az első, ahol egyetemet állítanak, azok között a városok között van, amelyek főiskolához fognak jutni". Egy hónap múlva megtörténi a döntés: az új egyetem Debrecenben épül fel. A küldöttségek így tovább folytatódnak, bár megérkezik a hír, hogy a kolozsvári egyetem Szegedié települ, senki nem akarja elhinni. Sőt Szeged városában akadnak olyanok, akik eddig támogatták ezt az ügyet, most ellene lesznek. 1921. május 27-én került a Nemzetgyűlés elé a kolozsvári és a pozsonyi egyetemek ideiglenes áthelyezéséről szóló törvényjavaslat, amely az 1921. évi XXV. törvénycikk néven ismert. Márki Sándor a földrajzi tanszék első vezetője (1921-1922) 1921. szeptember 22-én érkezett Szegedre Menyhárt Gáspár rektor, ahol ünnepélyes keretek között október 10-én nyitották meg az évet az. egyetem (mai) központi épül el ében. A földrajzi tanszék vezetését két éven át Márki Sándor látta el, aki a budapesli egyetemen Hunfalvy János tanítványa volt. Budapesti tanársága alatt készítette el a középiskolák földrajz tankönyvét, amely nyolc kiadást ért meg. Tanárságának 43. évében vált meg Kolozsvártól és 1921 augusztusában költözött Szegedre. Professszorságának ebben az időszakában behatóan foglalkozott a földrajz történetének anyaggyűjtésével. Tanítványai visszaemlékezéseiből ismeretes, hogy nagy tudása és lekötelezi) modora miatt oly tekintélyhez jutott, hogy előadásairól senki sem hiányzott, mindenki szégyelli visszaélni jóságával és szorgalmasan tanult. Márki Sándor professzornak sohasem kellett elégtelen osztályzatot adnia. A későbbiekben lemondott a földrajz intenzívebb