Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 12. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1993)

ÉRTEKEZÉSEK - Martinovich Sándor: Néprajzi megfigyelések a tubuk között (Tibeszti, Csád)

A tubu társadalom szerkezete, sajátosságai és szokásai A mohamedán vallású tubuk mindennapi tevékenysé­gükben az iszlám törvényeit követik, ami alapvetően meghatározza szokásaikat. Ez nem jelenli azt, hogy ne fedezhetnénk fel életükben az iszlám korszak előtti történelmi fejlődésük maradványait is. Hasonlóan a Szahara többi nomád életmódot folytató népéhez, a tubuk is tevékeny részesei voltak a rabszolgakereskede­lemnek: befogták és szállították az „élő árút". Maguk a tubuk is tartottak rabszolgákat, akik szudáni eredetűek voltak. A francia behatolást megelőző korszakban a tubu népesség három részre tagolódott: a rabszolgák, a ka­madjerek (felszabadított rabszolgák) és a szabad tubuk társadalmi rétegére. A rabszolgaság megszüntetése kö­vetkeztében a kamadjerek száma megnövekedelt, ennek ellenére a mai napig nem sikerüli a tubukéval azonos jogokat szerezniük. Törvényes házasság tubu és kamad­jer között nagyon ritka. Bardaiban mindössze egyetlen ilyen házasságról szereztünk tudomást: Sidi. a német kutatóállomás szakácsa kamadjer feleséget vásárolt. Csak előnyös gazdasági helyzetének köszönhetően te­hette ezt meg. Mint az oázis legjobban kereső lakója, bőven tellett neki arra is, hogy a tubuk rosszallását elegendő ajándékkal engesztelje ki. A tubu társadalomnak különleges helyzelű tagja a falu kovácsa, aki közösségen kívüli, kitaszított embernek számít. A kovácsok kasztjához tartozóknak lehetetlen házasságra lépniük egy tubuval, sőt együtt enniük még egy kamadjerrel sem szabad. Ugyanakkor mindenki megpróbál jó viszonyban lenni velük, hiszen rabszolga származásuk ellenérc jelentős személyiségek. Valóságos művészek, akik hulladék vasakból kovácsolják a díszes lándzsahegyekel, a karra csatolható tőröket, elkészítik a nők egyszerű fém ékszereit is. A kovácsokra fontos szerep vár az ünnepeken. Minden ünnepi rendezvényen jelen vannak és a maguk készítette dobokkal kísérik az. általuk szerzett és előadott énekeket. Ezek a láncos összejövetelek, amelyeket az iszlám ünnepeken és főleg datolyaérés idején rendeznek, az oázis életének felejthetetlen napjai. Bardai egyik ünne­pérc bennünket is meghívtak. Szürkületkor gyülekeztek a résztvevők a falu lágas terén a kovács hívogató dobolásának és énekének hang­jaira. Hal-nyolc leány félkört formált a kovács körül, majd táncolni kezdeti. Váltakozva egy-egy lépési tettek jobbra és balra, karjaikai a magasba emelték és mintha integetnének, úgy mozgatták kezüket a zene ritmusára. Időnként magas, szaggatott torokhangokat hallallak. A tér szélén álló leányok és fiatalasszonyok a karjuk felemelésével, az integetéssel és a különös lorokhang­adással kapcsolódtak a mulatságba. Időnként változott a ritmus, változott a tánc. Hol lassúbb, hol gyorsabb lett. Egyre nőtt a táncolók száma is. Előbb fiatal fiúk lépegettek előre-hátra a dobos körül, később a fiúk és a lányok összefogódzkodva nagy kört alkotlak, páros lábbal ugráltak hol előre, hol hátra az egyre vadabb ritmusra. A térség szélén ácsorgó legfiatalabbak és az Tubuk népi zenekarának dobosa Bardai oázisban öreg, megfáradt oázislakók tágra nyílt szemekkel figyel­ték a hold és az. itt-ott felvillanó tábortüzek fényével megvilágított táncoló árnyalakokat. A keleti égbolton már jócskán pirkadni kezdett, amikor véget vetettek a mulatozásnak. A tubu társadalom felső rétege, amely az egykori szabad tubuk leszármazottait foglalja magába, jogilag egységes. Szorosabb értelembe véve ők nevezhetők lubunak. A közöttük meglévő különbségek csupán abbéul adódnak, hogy más-más törzsekhez, tartoznak, amelyek mindegyike bizonyos sajátossággal rendelkezik. Törzs­fői rang nincs. A törzsek tagjainak előjogaik vannak az egyes törzsi területekhez, ezen kívül az a büszke tudat fűzi össze őket, hogy ugyanattól a törzsalapítótól eredez­tetik magukal. A törzsek egyike: a lomagra kiemelkedő szerepű. Tagjai közül választják a szétszórtan élő tubuk politikai vezetőjüket: a derdcit. A derdei a valóságban nem sok hatalommal rendelkezik, annak nagysága ráter­mettségétől függ. Korlátozón helyzetében többnyire csak reprezentatív feladatokat lát el székhelyén: Zouar-

Next

/
Oldalképek
Tartalom