Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 12. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1993)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Krizsán László: Első együttműködés a történelemben fehér és fekete bőrűek között Afrika tudományos megismerésében

Kalabár térképe a XIX. század közepéről (Kanaan K. Nair: Politics and Society in South Nigeria 1801-1906 Evanston, é.n.) ka partjai előtt is. Az angol hajók megállítottak és átkutatlak minden gyanús vízi járművet, s amelyiken rabszolgákat találtak, annak személyzetét foglyul ejtették, kapitányát, mint a kalózokat, az árbocaidra felakasztották, a rabszolgákat pedig a legközelebbi parton szabadon bocsátották. Ez az eljárás fenékig kavarta a rabszolgakereskedelem háromszáz esztendeje nyugvó posványát, és olyan változásokat indított el, amelyek nemcsak e kereskedelem folyamatában, hanem az érintett afrikai népek életében is korszakhatárt jelentettek. Mindenekelőtt: az „élő-áruval" folytatón kereskedelemben érdekeltek a megváltozott körülmények között is igyekeztek megtartani e kereskedelemből származó hasznukat, vagy legalábbis, annak menthető részét. Viszont: a szigorú parti ellenőrzés nem tette lehetővé a kereskedőtelepek hagyományos módon való működését. Ezért a régi, mindenki által ismert és a tengerpartokon működő kereskedelmi telepeket - amelyek körül idők folyamán egész városok alakultak ki - áthelyezték olyan biztonságot igérő területekre, amelyek egyrészt természeti környezetüknél fogva jó rejtekhelyet nyújtottak, másrészt, amelyeket az ellenőrzést végző hajók sem ismertek. Ilyen biztonságos hely azonban viszonylag kevés akadt a nyugat- és délnyugat-afrikai partvidéken, ezért a megszüntetett rabszolga-kereskedő faktoriák egymás mellé kényszerültek települni a védettnek érzett területeken. Helyválasztásukat nagyban nehezítette az a körülmény is, hogy a parti övezetek - a Rabszolga-part és Sierra Leone egyes körzeteinek kivételével - a XIX. század első felében már, mint az eljövendő gyarmatok hídfői, az. európai hatalmak ellenőrzése alatt álltak. Azok