Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 12. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1993)

ÉRTEKEZÉSEK - Sprincz Emma: Érd térülőiének története a római császárkorban

5. ábra. H. Lajos király érd-ófaluiemlékművén található, római eredetű oroszlánszobor ábra, 10. sz. lelőhely). Amikor a mohácsi csata 400. évfordulóján, 1926-ban, a török ellen hadba vonuló II. Lajos tiszteletére emléket állítottak a király itteni megszállása helyén, a kőből rakott szürke emlékmű díszítésére ezt a szobrot használták fel (5. ábra). Az erősen rongált, megkopott római oroszlán szobor eredete, története ismeretlen (VISY 1988). Reméljük, hogy ez a cikk, amely nagy vonalakban vázolta Érd térségének római kori történelmét az itt talált emlékek segítségével, felkelti az olvasók érdeklődését a korszak iránt, és elősegíti a kallódó emlékek felkutatását, összegyűjtését és megóvását. Sprincz Emília Budapest Gordonka utca 33. H-1163 A szerző ezúton mond köszönetet Poroszlai Ildikónak (Matrica Múzeum. Százhalombatta) az érdi leletmentésre vonatkozó adatokért és fényképért. JEGYZ ET E K 1. Borostyánkő út (Bernsteinstrasse, amber route, vied'ambre) elnevezést használja a régészeli irodalom azokra az őskori kereskedelmi útvonalakra, amelyek irányát a borostyánkő lelelek régészeti lelőhelyei rajzolták ki. Ezek az utak kötötték össze Észak-Európa térségét a mediterraneum világával. A római borostyánkő út alatt az Adria északi sarkából északnak vezető egyik őskori útvonalat értjük. Irányát régészeti maradványok -- szilárd burkolatú, gránit lapokkal fedett útszakaszok - alapján igen pontosan fel lehetett térképezni; főbb állomásai a következők voltak: az Adria északi sarkában Aquileia, a római senatus állal Kr. e. 181-ben alapított város - Emana (ma: Laibach, Ljubljana) - Poetovio (Pettau. Ptuj) -Salla (Zalalövő) - Sa varia (Szombathely) - Scarbantia (Sopron) és Camuntum (Deutschaltenburg), a Bécsimedence keleti felében, a Dunánál. - Szilárd kőburkolatának kiépítése már Claudius császár alatt megkezdődött, és a Kr. u. 60-as években fejeződött be Carmintuinnál. Kora császárkori latin szerzők via militará-nak is nevezték (hadi út). 2. colonia - városi település, lakosai római jogú polgárok, alapítói a légiók leszerelt katonái. Az újonnan birtokba veti tartományokban minden császár fontosnak tartotla a coloniák alapítását; a provinciákban a római kultúra bástyái, terjasziői voltak. 3. veteranus - a római csapatokból 25-30 évi katonai szolgálat után elbocsátott katonák. Végkielégítésként pár holdas földbirtokot kaptak valamelyik provinciában, a helyi lakosoktól nem birtokolt területeken. Az elbocsátáskor a veteranus a maga, felesége és gyermekei részére római polgárjogot nyert. 4. burgus kis méretű, kő alapozású és tégla falazású katonai őrtorony, gyakran kétszintes; a limes mentén sűrűn építenék, a 2. század után nemcsak a Duna jobb partján, hanem egy-egy átkelőhelynél a bal parton is létesítettek ilyenekéi; kis létszámú őrcsapat figyelő helye volt. Érdről származó római feliratos kő a százhalombattai Matrica Múzeum kertjében