Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 12. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1993)

IN MEMORIAM - Less Nándor (1963-1999) Kubassek J.

BÚCSÚ LESS NÁNDORTÓL Nagy veszteség éne a tudományos világot. A Kossuth Lajos Tudományegyetem ifjú botanikusa, Less Nándor afrikai kutatóúton szerzett betegségében 1993. február 11-én, 30 esztendős korában váratlanul elhunyt. Harmincadik születésnapját 1993. január 6-án Ugan­dában, a Ruwenzori-hegység 5109 m magas Margherila csúcsán töltötte. Akkor még senki sem hitte volna, hogy néhány hét múlva véget ér Nándi ígéretes életpályája... Az ugandai mocsarakban növénygyűjtés közben szerzett malária kórokozói legyűrték erős szervezetét. Sajnos Nándi nem szedett megelőző gyógyszerekel... Debre­cenben influenzával kezelték az orvosok, s mikor válsá­gosra fordult az állapota, helikopterrel szállították a budapesti László Kórházba. Nándi személyiségének alapvonása volt az önzetlen­ség és a segítőkészség. A sors kegyetlensége, hogy amikor ő került bajba, rajta nem tudtak segíteni. Rövid, de igen eredményes életpályája ösztönző példa lehet mindazok számára, akik a természettel foglalkoznak. Értelmetlen halála pedig inlő figyelmeztetés mindazok­nak, akik a trópusokra utaznak. Less Nándor 1963. január 6-án született Miskolcon. Óvodás korában Kipling: A dzsungel könyve című munkájának hatására fordult figyelme a természet irá­nyába. Az olvasás és az állatok iránti érdeklődés vezette a miskolci Földes Ferenc Gimnázium biológia tagozatos osztályába. Már általános iskolás diákként rendszeresen túrázott a Bükk hegységben és tájékozódási futóként gyakran volt megyei és országos bajnok. A Bükki Nemzeti Park megalakulásakor végleg eljegyezte magát a hegység különleges növényvilágával. Már a Kossuth Lajos Tudományegyetem biológia-földrajz szakos hall­gatójaként elmélyült kutatómunkát folytatott! Dr. Jakucs Pál akadémikus ösztönzésére elvégezte a Kisgyőri-gálya növénytársulásainak feldolgozásai, majd elkészítene a llór-völgy és a Délkeleti-Bükk vegetációtérképét. A Délkcleli-Bükk lejtősztyepréljeiről írt tudományos diák­köri dolgozatával országos első díjat nyert. 1987-töl a Kossuth Lajos Tudományegyetem ökológiai tanszékén dolgozott és a növénytani tanszéken oktatott. Önerőből, sok-sok nehézség, lemondás árán szakmai élményekben és tapasztalatokban bővelkedő utazásokat telt a Kárpá­tokban, Kelet-Törökországban, az Araráton és a Ponlu­szi-hegységben. Kínában három alkalommal járt. Felke­reste a Jülong Sanl, a Nansant, megfordult az ujgurok között, eljutott Nyugat-Szecsuánba és Dél-Kanszuba, valamint a Turfáni-mélyedésbe és a Takla-Makánba. A világszerte népszerű Lonely Planet útikönyvsorozat szá­mára ő írta le a Jülong San ismeretlen hegyláncait, s ezáltal nemzetközileg is kiemelkedő módon járult hozzá Kína turisztikai feltárásához. 1990 tavaszán Délkelet-Ázsiát, Vietnamot, Laoszi, Thaiföldet, Malajziát és Szumálrát barangolta be. Túrá­zott az indiai Himalájában is. Több alkalommal vezeteti egyetemi csoportokat a Capatini-hegységbe, melyről kitűnő útikalauzt is készített. A kéziratot saját költségén sokszorosítóiul, s minden barátjának megküldte, hogy hasznosíthassák a fáradtságos munkával összegyűjtött adatait. Öt füzelnyi túranaplója szerint 1977. június 1­től 1992. december 31-ig 1443 túrán, összesen 22 211,5 km-t gyalogolt, s ebből egyedül 10 911 km-t tett meg! Útjai közcélokat és tudományos érdekeket szolgállak. Számos kitűnő cikkei publikált a Föld és Ég, a Termé­szetbúvár, az Erdészeti Lapok, az Elet és Tudomány, a Botanikai Közlemények, a Natura Borsodiensis és az Egyetemi Akták hasábjain. Sikeres előadásokat tartott a Magyar Földrajzi Társa­ság debreceni osztályának szakülésein, a Magyar Bioló­giai Társaság botanikai szakosztályában és a keszthelyi II. Magyar- Ökológus kongresszuson. Kandidátusi értekezését a Délkeleti-Bükk vegetációja és xerotherm erdő társulások filocönologiája témaköré­ben írta. Oroszlánrészt vállalt a Bükki Nemzeti Park botanikai bibliográfiájának elkészítésében, a BNP zónabeosztásá­ban és a botanikai állapotfelmérésében. Külön tanulmányban foglalkozott a természetvédelem és a vadkár kapcsolatával. Less Nándor személyében szerencsésen ötvöződött a szenvedélyes világjáró, az elmélyüli kutatásokat végző tudós, a nagyhatású tanár, a népszerű előadó és az önzetlen, áldozatkész ember. Nagyszerű tulajdonságai, szerénysége, hivatásszeretete, kimagasló szakmai tevékenysége sok barátot és tisztelőt szereztek számára. Örökké fájdalmas érzés tudni, hogy a világ megisme­résére irányuló olthatatlan szenvedélyéért a legdrágáb­bat, az életével kelleti fizetnie. Elpusztílhalallannak hitt szervezetéi legyűrte a malária, de munkájának eredmé­nyei fontos mérföldkövek maradnak. Február 26-án nagy részvét mellett kísérték utolsó útjára a miskolci Szenl Anna temetőben. Dr. Kubitssck János

Next

/
Oldalképek
Tartalom