Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 12. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1993)

MÚZEUMI HÍREK - Teleki Sámuel-érmesek 1992. (Szerk.)

3 al IN hói a Kárpátoktól Gdanskig; 1976 májusában kél hét : LengycFKárpátok, Krakkói-Jura; 1977 májusá­ban két hét : Krakkótól Gdyniáig. mn^cl egy hét a Lengyel-Kárpátokban; 1979-ben két hét ; Katowice - Beszkidek; 1988 áprilisában 2 hét ' a krakkói Jagelló Egyetem oktatóival: a Lengyel-Kárpálok; 1988 őszén : Varró - Mazowsze. Bulgáriában 1962 őszén kéthónapos tanulmány­úi"" : összefoglaló kép az. ország összes tájáról: a Dunától délre az Eszak-bolgár-dombvidék, az Idő-Bal­kán, a Balkán- és Bolgár-középhegyvidék, Rila, Pirin, kodope, majd a Marica alföldjén keresztül a Szakar- és az Istranca-hegység. 1973 októberében 3 hét a szóliai Kárpát-Balkán Geomorfológiai Konferenciához kapcso­lódóan: a Középső- és a Keleti-Balkán-hegyvidék Várná­ig, majd a Bolgár Földrajzi Társaság Konferenciájához kapcsolódva Várna környéke. Jugoszláviában 1964-ben fél év" : nagy vonalakban az ország valamennyi táján: a Bácska, Baranya, Szerém­ség, Dráva-Száva köze, a Nyugat-. Közép- (a Sumadijá­tól a Kopaonikig) és Kelet-Szerbiai-hegység a Dunától Rtanj-ig (1560 m), Nis, Suva-hg. (1808" m), a Makedón rögvidék: a Sz.kopjci-Cma Gora (1691 m) - Sar-hg. (2760), a Dinaridák gerincén a Komovitól (2484) ­Durmilor (2522) - Maglic (2386) - Bjelasnica (2067) ­Prenj (2155) - Pljcsevica (1657) - Ucka (1396). majd a Szlovén-Alpokban a Júliai-Alpok (2863 m) - Karavan­kák (2236) - Pohorje (1543); 1965-ben két egyetemi hallgatóval 11 : Zágráb - Una völgye - Bihaci-polje ­Knin - Dinára (1913 m) - Livnói-polje - Cvrsnica. A Szovjetunióban 1966 és 89 között 7 alkalommal, összesen kb. 7 hónap: a hatalmas ország leatöbb iájáról 'FÍ'VI' átfogó kép kialakítása; 1966 őszén 3 hónap " : Leningrád környéke, Ny-(Lvov) és Köz.ép-(Kijev) Uk­rajna, Moszkva és környéke, a Kaukázus vidéke: Pjalyi­gorszk - Tbiliszi - Borzsomi - Jereván - Örmény­felvidék - Szevan-tó; Alma-Ata, - Ilinlúli-Alatau ­Frunze - Isszik-kul - Taskent - Fergánai-medencc ­Szamarkand - Dusanbe - Pamir, (3500 m-ig) - Buhara - Amudarja - Karakum - Ashabad; 1969 nyarán hallga­tókkal: Minszk - Belorusz-tóhátság - Pripjály vidéke ­Breszt - Vilnius - Leningrád - Ladoga-ló; 1975 nyarán 3 V I-"N F 3 hét : Moszkva ' - Minerálnije Vodi - Középső­Kaukázus - Elbrusz (5642 m); 1976 nyarán 2 hét 3 1 , a moszkvai Lomonoszov Egyetemen lartoll 1GU Kong­resszushoz kapcsolódva Moszkva környéke; 1978 nya­rán 3 hét" ÎN ^ a moszkvai Lomonoszov Egyetem Történeti Földtani Tanszékével (O.A. Mazarovicsés A.V. Kozsev­nyikov professzorokkal) a Krim-félsziget és a Keleti­Kaukázus (Dagesztán) egészen a Kaszpi-tóig, Mahacs­kaláig. Finnország 1966 nyarán 1 hónap" ' ; a Finn-öböllől a sarkkörön lui a lunturikiß. 'VNT Olaszországban 1970-ben 6 hónapos" ' vulkánmor­fológiai kutató úthoz kapcsolódóan összefoglaló kép valamennyi nagyobb tájról az Alpoktól és a Pó alföldjé­től egészen a Calabriáig és Szicíliáig elsősorban a vulkánok részletesen, főleg Ischia - Flegrei-mező, Ve­zúv. Etna, Lipari-szk. 1971-ben az Adria partvidékén Ravennától Brindisiig, főleg a Gargano-hegységben és a Pugliai-láblán. A Német Szövetsévi Köztársaságban (NSZK) 1974 5N szeptemberében 3 hét Frankfurttól Nürnbergig és Münchenig. 1975 májusában München - Augsburg térsége, júniusban pedig Köln - Rajna-völgy és a RajnaN palahegység ENy-i része. 1980 nyarán 2 hónap" : Schleswig-llolsteintől és Ilelgoland-szigettől a Fekete­erdő és a DNy-német lépcsővidék - a Sváb-Bajor­medence - a Bajor-Alpokig az ország valamennyi tájáról összefoglaló kép. 1981 júniusában 2 hét " : a Duna völgye Passau és Regensburg között -1 lamburg 1 '- Fulda - a Rhön és környéke. Japán 1980 szeptemberében 1 hónap : Honshu-szigct Tokyolól - Osakaig, Kyushu- és Okinawa-szk. A XXIV. IGU Kongresszus után önállóan Zámbó L.-val elsősor­ban Fuji-san, a llakone és az Aso vulkánok tanulmányo­zása. 1FTV Vietnam 1981 nyarán 1 hónap : délen Ilo-Chi­Minh-város (Saigon) környéke, északon Hanoi környé­kétől Lanti Son-ig. 41*1* Mongólia 1982 nyarán 5 hét : a Magyar Geológiai Expedíció munkája keretében mint geomorfológiai ta­nácsadó Bihari Dániel geológus vezetésével: Ulánbátor­lói DNy-ra a Mongol-Allajba, majd K-re a Közép- és Kelet-Góbin keresztül Szain Sand-on lui a kínai határig kb. 5000 km, nagyrészt terepjáró kocsival, a felszínfejlő­dés tanulmányozás;, száraz, és félig száraz területeken, síkságokon és hegységekben.. Szovjetunió 1982 nyarán 3 : a moszkvai XI. INQUA Kongresszushoz kapcsolódva Szibériában az örökfagy jelenségek' tanulmányozása: 2000 km a Lénán hajóval, közben a Léna mentén autóbusszal és gyalog. Kuba 1982 nyarán két hét : főleg trópusi karsztok (Jaruco) és partformák tanulmányozása . Mexikó 1982 nyarán (Kis Évával) 5hét lV ^ : elsősorban a vulkánok - Popocatepetl (5452 m), Iztaccíhuatl, Tolu­ca, Pico de Orizaba, Parículin, Colima (3860 m) - és a függőleges földrajzi övezetesség az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig (Puerto Vallatta), Kaliforniai-félsziget. Jugoszlávia: 1983 májusában 1 hét a : Eszék ­Vukovár - Duna-teraszok - Sumadija-hegység - Topola - Pristina - Skopjei- és Tctovoi-medence - Bilola. Görög-és Törökország 1983 nyarán 6 hét a : Kasztó­ría - Meleora - Del li - Parnasszosz - Pelopónnisszosz - Pátre - Filosz - Taigetosz - Argosz - Korinthosz ­Athén - Pireusz. - Ejina-sziget - Lamia - Olimposz (2911 m) - Thesszaloniki - Kavála - Alexandixipoli; Törökország: Rodostó - Isztambul - Boszporusz ­Istranca-hegység - Edime. Bulgária: 1983 júniusában 1 hét a Marica alföldje Szvilengrád és Szófia között. Jugoszlávia, Horvátország: a Zágrábi Egyetem Ter­mészetföldrajzi Tanszékével, Bognár Andrással együtt­működésben 5 alkalommal, összesen 6 hét folyótera­szok témakörében; 1983 szeptemberében 3 ' Rijeka ­Északi-Velebit és a Kvarncr-öböl szigetei: októberben 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom