Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 11. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1992)

OKMÁNYTÁR - Ismeretlen okmányok a Zambezi menti „magyar missziók" történetéhez Czímermann I. levelei. (Krizsán L.)

OKMÁNYTÁR ISMERETLEN OKMÁNYOK A ZAMBEZI MENTI „MAGYAR MISSZIÓK" TÖRTÉNETÉHEZ (Részletek Czímermann István S.J. afrikai misszionárius leveleiből) Közreadja: dr. Krizsán László Czímerrnann István (1849-1894)

1

, a Kalocsáról elszármazott jezsuita misszionárius rövid, nyolc esztendős afrikai működésével Afrika megírandó művelődéstörténetének egy ragyogó fejezetét alkotta meg. Czímermann nevéhez fűződik a nyungve írásbeliség megteremtése, e törzsi nyelv irodalmivá tétele és az elemi oktatás meghonosítása a Zambezi Misszió állomásain. Czímermann nyomdát létesített, ahol a tanés imakönyvek készültek a rabszolgaságból kiváltott gyermekek számára, akiket a lelkes hittérítő egy padba ültetett a törzsi előkelőségek gyermekeivel. A Zambezi menti közművelődés szellemi irányítása és feltételeinek gyakorlati megteremtése, a Biblia és a különböző tanszövegek nyungve nyelvre fordítása, óriási energiát követelő feladatok voltak. De nem kevesebb munkát követelt a misszió anyagi bázisának, működőképességének biztosítása sem. A portugál kormánytól kapott támogatás a kiadásoknak csak kisebb részét fedezte. A szükséges további pénzt kiutazása előtt, majd az 1889-90-es európai és hazai körútja során, Czímermann „prédikálta öszsze". Az alább, szemelvényekben közölt levélrészletek meggyőző adataikkal - arról beszélnek, hogy joggal nevezhetnők akár magyar misszióknak is a XIX. század végén, a Zambezi mentén működő missziós állomásokat. A levélrészleteket betűhűen közöljük. Valamennyi levél címzettje dr. Zimermann Ignác szepesváraljai lelkész, az afrikai misszionárius testvérbátyja. (A testvérek családi nevüket eltérő módon írták.) Nem érdektelen talán néhány szóval utalni a közleményünk tárgyát képző levelek felbukkanásának nem mindennapi történetére: E levelek közreadója az 1960-80-as években rendszeres időpontokban jelentkező rádióműsorokban ismertette Afrika múltját és a fekete kontinens magyar kutatóinak tudományos eredményeit. A rádiós-sorozat Czímermann István életútját is felelevenítette, a bennszülöttek által neki adományozott ^,Betűk Atyja" néven mutatva be őt a hallgatóknak. Néhány nappal a műsor elhangzása után levél érkezett a Rádióba M. G. úrtól, egy határainkon kívül élő magyar hallgatótól. M. G. úr közölte, hogy ő Czímermann Istvánnak rokona, s hogy jelenleg ő őrzi Czímermann István bátyjához írott leveleit. Felkért a levelek további őrzésére és tudományos felhasználására. Nem sokkal később egy Magyarországra utazó ismerősével M. G. úr elküldte az általa őrzött 18 db eredeti Czímermannlevelet. A Czímermann-leveleknek kizárólag azon részleteit közöljük, amelyek adatokat, utalásokat tartalmaznak a Zambezi Misszióra, illetve az afrikai viszonyokra általában. A kizárólag családi vonatkozású leveleket közleményünkből kihagytuk. 1. sz. levél Kalocsa, 1885. június 21. „Kedves Bátyám! Most már igen sokáig hallgattam, de körülményeim mind eddig akadályoztak engem. Most mindenek előtt tudtodra adom, hogy nem sokára eljövök Szepes-Olasziba, miután ott tanom majd a Sz. gyakorlatokat az ottani irgalmas nénikéknek. Épen most írok az ottani főnöknőnek és megkérdezem váljon mely időben jöjjek oda. Én gondolom, hogy ők július vége felé tartják a Sz. gyakorlatokat (a mit tőlük megtudhatsz,) és remélem, hogy ez alkalommal találkozom majd veled SzepesKáptalánban, és szándékom egy pár napot nálad tölteni, miután szeptemberben hosszú útra indulok. Én ugyanis május hó vége felé a R.P. Provinciálistól levelet kaptam, melyben megírta nekem, hogy a R.P. Generalis megengedte, hogy én Afrikába, a Zambezi misszióra mehessek, et probabiliter mense Septembri erit abeundum. Ez volt mindig fő vágyam, és most, hála Istennek és a bold. Szűznek, teljesült. Én a vadak megtérítésének szentelhetem magamat és taníthatom majd azokat az igaz Isten ismeretére, kik mindeddig még a halál árnyékában és az ördög fogságában ültek! Jelenleg foglalkozom az angol nyelvvel miután erre legelőször lesz szükségem... háládatos öcséd. István SJ." 2. sz. levél Budapest, 1885. augusztus 16. „Kedves Bátyám! 15-én este Budapestre érkezvén ... felhasználtam az alkalmat és kezdtem ezen 6 napi itt létem alatt a Zambezi Missiomra pénzt gyűjteni...