Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 11. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1992)

ÉRTEKEZÉSEK - Benedek Zoltán: Két kultúrdokumentum földrajztanításunk múltjából

EU'RCrTA egy Szűz-Leánynak]. formájában adatik], elő A QfOt^'PV^OKtÓL. A' Qeografusok egy Szűz formájára, 'Európát Urtáki gyémánt oltárára: 'Víg tortugaŰiát nyomták, homlokára, Szép Spanyol Országot fényes ortzájára; Arany almás melyén Trantziák. 's a nyakán; Németek, Lengyelek]. széB kjxrtsú derekán, A' 'Magyarok]pedig fellyütjobb-ágyékán, 'Múlatnak]. 'Ibmkpk e" Szűznek], hátulján, 'jobb-kezén Olaszok], balon 'Britannusok], fantzolnak]. sokféle Nemzetek: Anglusokj 'Kft hónaíyja alatt 'Belgák], Neívétusok. Szorongnak], mivel ott sok\ak\ a' lakkosok]; Nárom Ország ült fel térde kjüatsára: 'Dánia, Svétzia, és Norvég hátára, Muszkák, szoknyájára ragadtak], 's lábára, Ne tágits e" Szuzön; jutsz 'Magyar Országra, Ha egy fekvő női alakot képzelünk el a mai Európa térképén, akinek a feje nyugaton, a lábai keleten fekszenek, a verses hasonlat jól beleillik a képbe. Ezt a verses mondókát, kissé átalakított formában, a helybeli református iskolában még a század elején is tanították. A változat tartalmaz némi pontosítást, mivel ekkor a tanulók már használták Európa falitérképét. Részletek belőle: Festenek egy szűz lányt, Hajadont leülve. Egynéhány országot Testére terülve. Vén Portugáliát Tették homlokára, Pirénei hegyek Gránát a nyakába, stb. Visszatérve Szatmárnémeti Pap István könyvecskéjére, annak bevezető része után - folytatva a szemléltetést, melyben Európát egy szűz leányhoz hasonlította - Magyarország ismertetése következik. Továbbra is verses formában sorolja fel a Magyarországgal határos országokat, hazánk folyóit és tavait. Idézzük ismét az 1760-as kiadást: MAQ^A'K CTRSZÁCrKOL közönségesen En-is hát e' Szűzhöz közelebb vonulok], A' jobb vékonyához, ha engedi nyúlok], 'Kedves laktunk], földét visgáíni indulok], Meg látván ezt, osztón többekje fordulok<M&Q<yWK&RSZÁQ mitsoda Országokká határos. Lengyel Ország erre 'Északi rész föl auf; Austria pedig Napenyészet felül; Az Adriaticum taxger <Délrdí 'kerül; 'S 'Fekete tengerre Napkeletről terül MAGTAR ORSZÁG VERSEKBEN-VALO« RÖVID h E - I RA S A, MELLÉÉT AZ OSKOLÁKBAN TANULÓ KEYED ÉKEN Y IFJATSKÄK.» taníttatásokra SZ: NÉMETI PAP ISTVÁN, Rendben fzedçtt 's troű mi. fodfzor ki adott. A' FELSŐBBEKNEK ENGEE ELMEK2ÔL. NAGY KARQLYB A K, N; omtítl : SZ: N: PAP ISTVÁN iltaL i

7 4 o-dik Eíittadibca. Szatmárnémeti Pap István verses földrajzkönyvének címlapja (II. kiadás 1760-ban) Mft(^%cyKSZÄQNA<K nevezetesebb folyó vizei, álló; sőt kj-folyó 'tiivairol. Magyar Ország bövös nagy folyó vizekkel: 'Balatom, fertő tok, *S más sok ez erekkel: Dráva, Mura, 'Kába, Habtzás sók erekkel, Mellyekfjót halakat hordhattz szekerekkel 'Duna, Itsza, Nyitra, Qaran, Ipoly es 'Vág, fártza, Nemyád, Sajó, tlng 's másokkjd Nagy-ág, 'Bodrog, Zagyva, Szamos, 'Kraszna is a'mint hág, 'S Maros, Brettyó, f tmes, 'Körös liszába vág. A szerző ezen általános felsorolás után áttér Magyarország egyes részeinek ismertetésére. Elmondja a régi nagyságát, majd az akkori állapotát. A könyv kiadása idején Erdély önálló fejedelemség volt, ezért kimaradt a részletes ismertetésből, viszont Nagykároly és környéke Magyarországhoz tartozott.