Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 11. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1992)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Szaharától Mexikóig: Naphegyi G. kalandos élete (Balázs D.)

Naphegyi Gábor a sivatagban (saját rajza) Irodalmi munkássága az 1860-as évek végére esik, ekkor dolgozta fel a szaharai utazásának emlékeit, és ekkor jelentette meg a világ nyelveiről szóló díszes albumát. Valószínű, hogy ezekben az években ismerkedett meg Antonio Lopez de Santa Anna mexikói hadvezérrel és ex-elnökkel, akinek titkára és tanácsadója lett. Santa Anna egyesült államokbeli emigrációban halt meg 1876-ban, és ettől kezdve Naphegyinek is nyoma vész. Csupán ellenőrizetlen adatunk van arról, hogy 1884-ben hunyt el, de hogy hol és milyen körülmények között, az még tisztázatlan. ...Az elmondottakból is kitűnik, hogy Naphegyi Gábor a múlt századi amerikai magyarság egyik legszínesebb alakja volt, földrajzi nézőpontból pedig egyike az első szaharai utazóinknak. Nagy kár, hogy érdekes útleírásai a magyar nyelven értő közönséghez eddig nem juthattak el. Ezúton mondok köszönetet Kórász Máriának, a Vasvárygyűjtemény gondozójának, hogy a Magyar Földrajzi Múzeum rendelkezésére bocsátotta a Naphegyi-dokumentumok másolatait. Balázs Dénes napiii:gyi Gábor munkái The Album of Language. Philadelphia, 1869. (322 oldalas díszes munka, benne a Miatyánk szövege 89 nyelven.) La Cueva del Diablo. (Nincs adat, hogy hol és mikor jelent meg.) The grand review of the dead. New York, 1869. (Verseket tartalmazó 24 oldalas füzet.) The cause of the yellow fever. (Hely és évszám nélkül.) Ghardaia, or ninety days in the desert. New York, 1871. (A szerző arab viseletben ábrázolt arcképével. Található: Library of Congress, Washington, Rare Book Collection.) Hungary, the history of her race. Hungary, from her rise to the present time. New York, 1849. (Az első angol nyelvű mű Amerikában az 1848^49-es szabadságharcról, a szerző által rajzolt arcképekkel: Kossuth, Bem, Görgey, Dembinski.) Among the Arabs. A narrative of adventures in Algeria. Philadelphia, 1869. (Kalandos útleírás 252 oldalon.) 7,Rw TraaiK.- F'tTTííAiMi aGhardaia című könyvének romantikus címlapját is maga a szerző rajzolta KI TUD RÓLA? Naphegyi Gáborról sok minden kiderült, de még az ismeretlenség homálya fedi egy másik külföldre szakadt magyar. Hevesy Vilmos életútját. Annyit tudunk róla, hogy az 1930-as években Párizsban élt, és nyelvészeti munkákkal hívta fel magára a figyelmet. Széles körű tudományos vitát vallott ki az a munkája, melyben a máig is megfejtetlen húsvét-szigeti írás és az indiai régészeti leletek írásjegyei közötti hasonlóságot írja le. Hevesy (Hevesi) Vilmos nem szerepel a lexikonokban, csak könyveit, cikkeil őrzik a könyvtárak. Ki tud többet róla?