Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 11. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1992)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Rendezvények Körösi Csoma halálának 150. évfordulóján (Kubassek J.)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK ITTHONI ÉS ERDÉLYI RENDEZVÉNYEK KÖRÖSI CSOMA SÁNDOR HALÁLÁNAK 150. ÉVFORDULÓJÁN 1992 januárjában dr. Kálmán Attila, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium politikai államtitkára elnökletével megalakulta Kőröst Csoma Emlékbizottság, a jeles tudós halálának 150. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségek koordinálása céljából. Az eseménysorozat fővédnöke Göncz Árpád köztársasági elnök, védnöke Kulin Ferenc, az Országgyűlés Kulturális Bizottsága elnöke lett. Az eseménysorozat központi rendezvényét április 28-án és 29-én az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szervezték. Vékás Lajos rektor megnyitó szavai után Göncz Árpád köztársasági elnök tartott ünnepi beszédet, majd Surinder Lal Malik, az Indiai Köztársaság nagykövete mondott üdvözlő szavakat. A Magyar Tudományos Akadémia nevében Tőkei Ferenc akadémikus köszöntötte a konferencia résztvevőit. A kétnapos tudományos ülésszakon Hazai György: Körösi Csoma és az orientalisztika, Futaky István (Göttingen): Körösi Csoma Sándor és a Göltingische Gelehrte Anzeigen, Szilágyi Ferenc: Körösi Csoma Sándor „parnasszusi utazása" címmel tartott előadást. Radu Bercea (Bukarest) román tibetológus francia nyelven elemezte Csoma tibetisztikai működésének hatását. Kubassek János (Érd) a Himalája magyar feltárójaként mutatta be működésének földrajzi összefüggéseit, a geográfiára gyakorolt hatását. Róna-Tas András (Szeged) Csoma elődeiről, Érdy Miklós (New York) a hunok rézüstjeiről folytatott kutatásairól számolt be. Fodor Sándor (Budapest) Körösi Csoma és az arab stúdiumok kapcsolatát világította meg. Marczell Péter (Genf) Körösi Csoma és a bengal megújhodás, Csetri Elek (Kolozsvár) Körösi Csoma Sándor, az ember, Erdélyi István (Budapest) Magyar őstörténeti koncepciók Körösi Csoma korában címmel tartottak előadást. Április 30-án Térjék József Csoma tibetisztikai programját ismertette, majd Tóth Erzsébet: Giorgi, Alphabetum Tibetanum munkájáról beszélt. Agócs Tamás: A IVádnyaparamita irodalom Csoma nyomán. Hamar Imre: A Csoma Gyűjtemény első könyve, Nágárdzsuna értekezése a függő keletkezéséről, majd Egyed Alice: A zene és a tánc szerepe a Buddha legendákban című előadásait követően Bethlenfalvy Magvari Lajos beszél Kovásznán a Csorna-emlékmű előtt Géza Csoma kevéssé ismert tibetisztikai megjegyzéseire hívta fel a figyelmet. Szegedi Mónika: Buddha élete Csoma forrásaiban, Horváth Zoltán: A tibeti ismeretelmélet, ahogy Csoma megismerte, illetve Nagv Zoltán: Körösi Csoma Sándor és Tibet gyógyító fái címen tartott értekezései bizonyították, Csoma munkássága milyen szerteágazó szellemi kincsekkel gyarapította a tudományt és a kultúrát. Dunaharasztin a székely tudósról elnevezett általános iskolában április 25-én rendezték meg a diákok számára kiírt országos vetélkedő döntőjét. Május 14én a nyíregyházi Városi Galériában nyílt meg Normantas Paulius litván fotóművész „Emberek, akik között Körösi Csoma élt" című fotókiállítása. A székely tudós szülőföldjén, Kovásznán és Csomakőrösön nagyszabású kulturális rendezvénysorozaton fejezték ki megbecsülésüket Erdély minden szegletéből összesereglett honfitársaink. Az Erdélyi Múzeum-