Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 11. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1992)

ÉRTEKEZÉSEK - A magyar utazók emlékhelyei a Kárpát-medencében. Erdély. I.

lát helyezett el a ház falán. A mintegy 4 m magasan befalazott, kb. 55x40 cm nagyságú fehér márványtáblán a betűket nem festették ki, hogy a tábla ne legyen feltűnő, és ne vonja magára a rongálok figyelmét. A szöveg azért így is kiolvasható: A Székelyföld legnagyobb fia a Szejke fürdő felvirágoztató ja ORBÁN BALÁZS Székelylengyelfalva 1829. febr. 3. Budapest 1890. ápr. 18. EMLÉKEZETÉRE. OBKE 1992. TV. 18. Orbán Balázs nyári lakja Szejkefürdőn 6. Barlangi emléktábla O. B. a Székelyföld leírása c. művében részletesen ismerteti azt a barlangot, amely a Vargyas szurdoka fölé tornyosuló Csuda lóköben nyílik (Kőlik, Almási-barlang). 1931. jún. 14én ünnepség keretében a Brassói Turista Egyesület és a vargyasi Dávid Ferenc Egylet a barlangot 0. B.-ról nevezte el. 0. B. halálának 100. évfordulója alkalmából a baróti barlangkutatók fehér márványtáblát avattak fel a következő szöveggel: ORBÁN BALÁZS I CENTENÁRIUM 119901 RMDSZ Az emléktáblát a barlang bejáratinál négy csavarral erősítették a falra, azonban nem sokkal az ünnepség után ismeretlen tettesek leverték és összetörték. Az előtalált darabokból Dénes István, a baróti barlangkutató csoport vezetője összerakta a táblát és a barlang belsejében becementezte a falba egy régi faragott kőkeretben. Irodalom: Ki volt Orbán Balázs? Ismertető füzet, kiadta a Székelykeresztúri Kaszinó, Székelyudvarhely, 1929; Kisgyörgy Zoltán: A homoródalmási Orbán Balázs-barlang. Karszt és Barlang, 1973. Ml. Korabeli újságcikkek a Hargita, Megyei Tükör, Előre, Hét, Művelődés, Háromszék stb. lapokban. Paget János, John Paget (1808-1892) magyarrá lett angol származású földbirtokos Magyarország és Erdély földrajzi leírója Síremlék P. J. és magyar felesége földi maradványait díszes kripta őrzi a kolozsvári Házsongárdi temető „Kertek" nevű parcellájában. A „PAGET-KRIPTA" feliratú sírboltban rajtuk kívül a család több más tagja lelt végső nyughelyre. Itt csak annak a szarkofágnak a feliratát idézzük, amely a bejárati vasajtótól balra fekszik a földön: LORD JOHN PAGET 11808-18921 és neje I Hadadi Br. WESSELÉNY POLISXENIA 11801-1878 A többi koporsó felirata nehezen betűzhető ki, Wesselényi Polixéna olvasata is bizonytalan. A kripta környéke meglehetősen elhanyagolt állapotban van, az építmény mögé szemetet hordanak. P. J. elévülhetetlen érdemeket szerzett munkásságával, megérdemelné, hogy végső nyughelyét gondozzák! A Paget-kripta a Házsongárdi temetőben Posta Béla (1862-1919) régész, egyetemi tanár A kecskeméti születésű P. B. részt vett Zichy Jenő harmadik ázsiai expedíciójában, 1897-ben. Kolozsvárt hunyt el és a Házsongárdi temetőben temették el, az ún. „Kertek" parcella ban. Bár P. B. sírját a temetőről készült térképek és könyvek feltüntetik, az a valóságban már nem létezik. A sírnak nem lévén gondviselője, a helyet a temető gondnoksága az 1980as évek elején eladta egy román embernek. A síroszlopon jelenleg (1992) a következő felirat olvasható: Pr. IVASCU1. IULIU1914-1984. P. B. földi maradványainak a sorsa ismeretlen. Idegen sír Posta Béla földi maradványai fölött