Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 11. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1992)

ÉRTEKEZÉSEK - A magyar utazók emlékhelyei a Kárpát-medencében. Erdély. I.

Kakas István kakasos címere hajdani kolozsvári háza udvari falán lebontatta az épület elejét és kétemeletes bérházat építtetett a helyére. Megmaradt viszont hátul a „zodiakus terem", amelyet jelenleg könyvraktárnak használnak. A terem udvari falán látható a K. L-t ábrázoló dombormű, valamint a család kakasos címere, az emeleti folyosón pedig egy XVI. századi napóra. Az építészeti történészek szerint a Wolphard-Kakasház Kolozsvár legrégibb és legjelentősebb reneszánsz emléke, nagy kár, hogy a nagyközönség számára nem hozzáférhető. A belső udvara is elhanyagolt, falairól hull a vakolat, pedig megérdemelné, hogy restaurálják és emléktáblával lássák el. Irodalom: Balázs Dénes: K. I. kolozsvári kandallós háza. Földr. Múz. Tan. 12.. 1993. Körösi Csoma Sándor (1784-1842) őshazakutató, nyelvész, a tibetológia megalapítója /. Szülőház K. Cs. S. a háromszéki Kőrös községben született. Fából épült, egyszerű szülőháza még a múlt században elpusztult. Elképzelt vagy feltételezett külsejét 1883-ban Hosszú Lajos rajzban örökítette meg. Ennek alapján Csomakőrös lakói a II. világháború után újjá akarták építeni, közadakozásból össze is gyűlt a szükséges építőanyag, de a diktatúra évei alatt a megvalósításra nem kerülhetett sor, az anyag lassan elkallódott. A hajdani szülőház helyét sejtetik a „Csorna-diófák" néven ismert idős fák, amelyek a feltételezések szerint a Csornacsalád kertjében voltak. Két hatalmas fa - koruk 150-200 év körüli lehet - ma már turisztikai látványosság. Találhatók: Csorna-diófák utcája 1. vagy más néven, a Str. Veveri^a (Mókus utca) 1. szám alatti telken. A fák termését kis zacskókban árusítják az idegeneknek. A Csorna-diófák irodalma: Csetri Elek: K. Cs. S. indulása. Bukarest, 1979; Előre, Kolozsvár, 1969. 5. 21: Szilágyi Ferenc: így élt K. Cs. S. Bp., 1977. p. 17; Új Élet, Marosvásárhely, 1967. júl. 13., p.10; ugyanott 1981. jan. 24., p.13. 2. Szobrok Maros vásárhely Az ország első K. Cs. S. szobrát Marosvásárhelyen állították fel 1943. szept. 23-án. Alkotója Dabóczy Mihály szobrászművész. A 240 cm magas álló szobor gödemesterházi szürke trachitból készült, talapzatába a sajtó szerint pergamenlapra írott emlékeztetőt falaztak be, amely ismerteti K. Cs. S. életét és a szobor felállításának körülményeit. Dr. Jakab Sámuel közlése szerint „eredetileg a volt polgári iskola előtt, a mai Papiu Ilarian líceummal szemben állt a szobor. 1944 után eltűnt, és csak 1958-ban került elő megrongálódva, letört fejjel. Dabóczy újra mintázta a fejet, és Kulcsár Béla marosvásárhelyi szobrász faragta ki. Ugyanaz év őszén - tehát 1958ban - állították fel a restaurált szobrot a mai helyén" (a Nicolaie Iorghe utca és a Május 1. bulvár sarkán levő kis parkban, a Műszaki Egyetem épületének szögletében). A szobor talapzatán ez áll: KÖRÖSI I CSOMA I SÁNDOR 11784-1842. A szobor jó állapotban van, parkját a polgármesteri hivatal gondozza. Irodalom: A szobor viszontagságos történetével több tucatnyi írás foglalkozik. A legfontosabbakat felsorolja Zágoni Jenő: K. Cs. S. bibliográfia c. műve. Kriterion, Bukarest, 1984. Ko vászna Csomakőrös melletti nagyobb településen, Kovásznán 1969. ápr. 6-án avattak szobrot a nagy tudós születésének 185. évfordulója alkalmából. A szoborlétesítés szervezője a Kovászna megyei Művelődési és Művészetügyi Bizottság volt. A szobor alkotója Jecza Péter temesvári szobrászművész. A K. Cs.-t derékig ábrázoló művet bronzból öntötték ki, talapzatát pedig perkői kárpáti homokkőből alakították ki. A szobor teljes magassága kb. 3,5 m, ebből az alak kb. 1,2 m. A talapzat vésete: KÖRÖSI I CSOMA I SÁNDOR 1178411842. A szobrot Kovászna központi parkjának szélén helyezték el, a mögötte levő kultúrházat később lebontották. Sajnálatos, hogy a szobrot többször meggyalázták, vörös olajfestékkel öntötték le. Irodalom: Újságcikkek a Megyei Tükör, Háromszék c. lapokban az emlékünnepség alkalmából. Csomakőrös A kovásznai emlékünnepséggel majdnem egyidőben, 1969ben K. Cs. S. szülőfalujában, a jelenlegi Csomakőrösön is szobrot állítottak. A szobrot a háromszéki lakosság közadakozásából Orbán Áron székelyudvarhelyi szobrászművész már 1958-ban elkészítette, de köztéri elhelyezésére csak 11 évvel később nyílt lehetőség. A kb. 80 cm magas mellszobor anyaga hargitai andezit, a közel kétméteres talapzatot perkői homokkőből faragták ki. A talapzaton elhelyezett tábla szövege: KÖRÖSI I CSOMA SÁNDOR 11784-1842. A szobrot a csomakőrösi ref. templom kőfala közelében állították fel, és alacsony vasrácsos kerítéssel vették körül. Irodalom: Zágoni Jenő: K. Cs. S. bibliográfiája. Kriterion, Bukarest, 1984.