Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 11. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1992)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Szabó József: Déchy Mór kaukázusi utazásainak földrajzi eredményei

foglaló) kötete még a modern glaciológiai kézikönyvek irodalomjegyzékéből sem hiányzik. Déchy egyéb földrajzi eredményei Bár kétségtelen, hogy utazásai alapján a legtöbb új geográfiai megállapítása a hegység ma is eljegesedett magas övéhez kapcsolódik, de a Kaukázus egészére - tektonikájára, szerkezetére, általános morfológiájára, tagolására stb. vonatkozó megfigyelései szintén sok, korábban még csak felvetett nézethez adtak megerősítő adalékokat. Szinte csak felsorolásszerűen emlitve: Déchy elődei alapján a hegység jól használható, logikus felosztásai adta, amely fő vázában napjainkig érvényes. A szerkezetet és felépítést bemutató metszetei alapján is jól érzékelhető a hegység aszimmetriája és a központi rész ábráján világosan látszanak az északi oldalról később részletesen leirt réteglépcsők (felső-jura-alsó-kréta, kréta és az óharmadkori). Altalános morfológiai jegyek és az eljegesedés jellege alapján is többször hangsúlyozza, hogy a Kaukázus átmenetet jelent az európai és a közép-ázsiai magashegységek között. Nem elég részletes tektonikai megfigyelései alapján hajlik arra a később nem igazolódó véleményre, hogy az Alpokban bizonyított takaróáttolódások itt is jellemzőek. Külön kell szólni Déchy 1:400 000-es méretarányú topográfiai térképéről, amelyet C. Diener (1909) a legjobb latin betűs áttekintő Kaukázus-térképnek minősített. Az orosz táborkari térképeket saját fotogrammetriai felvételeivel egészítette ki, s a több színű plasztikus térképen főleg az eljegesedett területek ábrázolásában lépett előre. Végül Déchy földrajzi eredményeinek kell tekinteni több száz kiváló fényképét és rézmetszetét, amelyek nemcsak színesítik könyvét, hanem tartalmi gazdagságuk révén a szöveges rész lényeges kiegészítői, sőt komoly forrásértékük is van. Nagyszerű panoráma képei pl. olykor még 50 évvel fiatalabb geológiaigeográfiai kiadványokban is szerepelnek (pl. VendlA 1957). Az újabb Kaukázus-expedíciók gyakorta a Déchy-fényképek segítségével regisztrálják a glecscser-visszahúzódási értékeket. Összefoglalva megállapítható, hogy Déchy Mór századfordulói kaukázusi utazásain olyan rendszeres és sokoldalú megfigyeléseket, valamint olyan széles körű anyag- és adatgyűjtő munkát végzett, amely alapján a hegységről alkotott tudományos geográfiai kép a korábbinál sokkal részletesebb és árnyaltabb lett. A Kaukázus kutatásában elért teljesítményeit nemcsak a magyar, hanem a korabeli és későbbi nemzetközi földrajzi értékítélet egyaránt elismerte. Honfitársaink közül kétségtelenül ő volt a Kaukázus legkiválóbb földrajzi kutatója. Dr. Szabó József Kossuth Lajos Tudományegyetem Természeti Földrajzi Tanszék Debrecen. Postafiók 9. H^WIO IRODALOM BIDLÓ G. (1992): Schafarzik Ferenc munkássága a Kaukázus kutatásában - Földr. Múz. Tan. 11. CHOLNOKY J. (1910): Déchy Mór: Kaukázus - Földr. Közi. 38. pp. 371-374. DÉCHY M. (1905-07): Kaukasus. Reisen und Forschungen im kaukasischen Hochgebirge I

—Ol. - D. Reiner, Berlin DÉCHY, M. v. (1907): Kaukázus. Kutatásaim és élményeim a kaukázusi havasokban - Budapest DÉCHY M. (1910): Kaukázusi utazásaim tudományos eredményei MTA Math. Term, tud Ért. 28. pp. 524-549. DIENER, C. (1908): M. v. Déchys Kaukasuswerk - Geogr. Zeitschrift, XIV. pp. 159-167. FODOR F, (1951): A magyar földrajztudomány története - Kézirat, Budapest FRIEDERICHSEN, M. (1908): Déchy, Moriz von: Kaukasus Zeitschrift der Gesellschaft für Erdkunde zu Berlin. Nr.9.pp. 641-642. HEIM. A (1885): Handbuch der Gletscherkunde - Stuttgart OESTREICH, K (1909): Der Kaukausus - Petermanns Geogr. Mitteilungen, Band 55. Heft II. pp. 40-46. SZÉKELY A (1978): Szovjetunió - Budapest VENDL A (1957): Geológia I. - Budapest GEOGRAPHICAL ACCOMPLISHMENTS OF M. DÉCHY'S EXPLORATIONS IN THE CAUSASUS With his travels in the Caucasus (1884-1902) Mór Déchy contributed considerably - more considerably than all Hungarian explorers of the Caucasus - to the geographical exploration of these mountains. Making use of his expertise and experience as an alpinist, he toured and also mapped and documented with excellent photos, more thoroughly than any other earlier explorer, the subalpine and alpine regions of the Caucasus. His data on the glaciation of the mountains (Tables I-IV.) are much more accurate than the previous ones, and the major part of them - primarily due to the publication in Germany of his most important survey - became part of the international geographical (glaciological) literature. On the one hand, it is primarily his observations concerning the areal changes of the snow-line, the contemporaneous extent of glaciation, the size of the glaciers, the height of the end of the glaciers and their relative position to the snowline that must be emphasized, on the other hand, his characterization of the glacial morphology of the Caucasus is essential. He emphasized the scarcity of lake basins of glacial origin in the mountains, and tried to explain it, besides rapid filling up, with the strong levelling power of the Caucasian glaciers. Déchy noticed the lack of typical hanging valleys, which he attributed mainly to intensive fluvial erosion after the ice age. He also performed the detailed regional division of the Caucasus, and in the segments he gave of the mountains (Fig. 1), one can clearly observe the layered terraces that were explored only later. His map (to the scale 1:400 000) was qualified by C. Diener (1909) as the best Roman-lettered map of the Caucasus. His photos represent a high artistic level, and at the same time, many of them serve as sources for later research.