Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 11. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1992)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Balázs Dénes: Déchy Mór utazásai a Kaukázusban

DÉCHY MÓR UTAZÁSAI A KAUKÁZUSBAN Térképes útvonalfeldolgozás Dr. Balázs Dénes ÖSSZEFOGLALÁS A magyar utazók, természettudományi gyűjtők és néprajzkutatók közül sokan vették célba az Európa és Ázsia határán tornyosuló, 1200 kilométer hosszú magashegységet, a Kaukázust. Ismertebbek: Bálint Gábor, Besse János, Déchy Mór, Jankó János, Nogel István, Szádeczky-Kardoss Lajos, Zichy Jenő. Közülük magasan kiemelkedik Déchy Mór munkássága, aki 1884 és 1902 között hét expedíciót vezetett a hegységbe szaktudósok részvételével (3 geológus és 2 botanikus). Az expedíciók útvonalait áttekintően eddig nem dolgozták fel térképen, ezt kísérelte meg a szerző Déchy Mór: Kaukázus című könyvének felhasználásával. Az alábbi anyag - színezett térképek vetítésével - bevezető előadásként hangzott el a Magyar Földrajzi Múzeumban 1991. október 31-én megrendezett „A Kaukázus magyar kutatói" c. tudományos ülésszakon. (Szerk.) A Kaukázus-hegység természettudományos feldol­gozásában kiemelkedő szerepet játszott a pesti szüle­tésű Déchy Mór (1851-1917). Hét expedíciót vezetett a magashegységbe, amelynek több csúcsát az elsők között mászta meg. Bár szenvedélyes hegymászó volt, nem alpinista babérok gyűjtése vezérelte a két földrész halárán húzódó jeges hegyvilágba: „Utazásaim céljául tűztem ki - írja a Kaukázusról szóló könyvének előszavában - a fizikai földrajzi viszonyokra vonatko­zó ismereteink bővítését, s a kaukázusi hegyrendszer szemléltetését, írásban és képben." 1 Déchyt az ifjúkori alpesi élmények hatására kiapad­hatatlan vágy sarkallta az örök hó és jég világába, de szakmailag is felkészült vállalkozásaira. Büszkén val­lotta magát geográfusnak, hiszen az egyetemen korá­nak legkiválóbb tudósai, Hunfalvy János földrajzpro­fesszor és Szabó József geológus előadásait hallgatta. Széles körű tapasztalatai (Alpok, Himalája) ellenére nem becsülte túl saját ismereteit, ezért expedícióira meghívott gyakorlott szakembereket, hogy egy-egy tudományágban maradandó kutatómunkát végezhes­senek. Ő maga elsősorban glaciológiai megfigyelése­ket folytatott - elsőként a Kaukázusban. Saját kutatóprogramjának megfelelően, Déchy kez­detben figyelmét a Kaukázus központi részére irányí­totta, mivel itt türemlik legmagasabbra a hegytömeg, és következésképp ez a régió jegeseden el a legjobban. Később kutatásait kiterjesztette a hegység K-i részére egészen a Kaszpi-tengerig, Ny-on pedig Abházián át a Fekete-tenger partjáig. A gleccserek mozgásával kapcsolatos észlelések miatt többször is visszatért ugyanazon helyekre, ezért egyetlen térképen nehéz áttekintő képet adni utazásairól. Ő maga sem készített expedícióiról összefoglaló útvonaltérképet, viszont megrajzolta a Kaukázus első részletes magyar nyelvű térképét 1:400 000 méretarányban, mely a Kaukázus c. könyvének mellékleteként látott napvilágot, 1:1,2 milliósra csökkentve méretét. Ez a térkép sem jelöli az útvonalait, de a fontosabb települések, hágók és hegycsúcsok feltüntetésével a könyv olvasója nyomon követheti az egyes expedíciók útját. 2 A jelen tanulmányban nem kívánunk Déchy Mór expedícióinak tudományos eredményeivel foglalkoz­ni, csupán térben és időben rendszerezzük a vállalko­zások sorozatát. Déchy utazásai idején a Kaukázust Közép-Európa felől már több útvonalon is könnyen és gyorsan meg lehetett közelíteni. Vonattal Budapest­ről Lembergen (ma: Lvov) és a Doni Rosztovon (Rosztov na Donu) lehetett eljutni a hegység É-i előterébe, amelynek közepe táján, Vladikavkaz volt Déchy legtöbb expedíciójának kezdő és végső állomá­sa. A Kaukázus D-i oldalát a Fekete-tengeren át lehetett legkönnyebben elérni, Odesszából rendszere­sen indultak személyhajók Novorosszijszkba, Szu­hum-Kaléba (ma: Szuhumi) és Batumba (Batumi). Déchy legtöbbször a hajóutat választotta még Észak-

Next

/
Oldalképek
Tartalom