Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 11. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1992)
ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Balázs Dénes: Déchy Mór utazásai a Kaukázusban
DÉCHY MÓR UTAZÁSAI A KAUKÁZUSBAN Térképes útvonalfeldolgozás Dr. Balázs Dénes ÖSSZEFOGLALÁS A magyar utazók, természettudományi gyűjtők és néprajzkutatók közül sokan vették célba az Európa és Ázsia határán tornyosuló, 1200 kilométer hosszú magashegységet, a Kaukázust. Ismertebbek: Bálint Gábor, Besse János, Déchy Mór, Jankó János, Nogel István, Szádeczky-Kardoss Lajos, Zichy Jenő. Közülük magasan kiemelkedik Déchy Mór munkássága, aki 1884 és 1902 között hét expedíciót vezetett a hegységbe szaktudósok részvételével (3 geológus és 2 botanikus). Az expedíciók útvonalait áttekintően eddig nem dolgozták fel térképen, ezt kísérelte meg a szerző Déchy Mór: Kaukázus című könyvének felhasználásával. Az alábbi anyag - színezett térképek vetítésével - bevezető előadásként hangzott el a Magyar Földrajzi Múzeumban 1991. október 31-én megrendezett „A Kaukázus magyar kutatói" c. tudományos ülésszakon. (Szerk.) A Kaukázus-hegység természettudományos feldolgozásában kiemelkedő szerepet játszott a pesti születésű Déchy Mór (1851-1917). Hét expedíciót vezetett a magashegységbe, amelynek több csúcsát az elsők között mászta meg. Bár szenvedélyes hegymászó volt, nem alpinista babérok gyűjtése vezérelte a két földrész halárán húzódó jeges hegyvilágba: „Utazásaim céljául tűztem ki - írja a Kaukázusról szóló könyvének előszavában - a fizikai földrajzi viszonyokra vonatkozó ismereteink bővítését, s a kaukázusi hegyrendszer szemléltetését, írásban és képben." 1 Déchyt az ifjúkori alpesi élmények hatására kiapadhatatlan vágy sarkallta az örök hó és jég világába, de szakmailag is felkészült vállalkozásaira. Büszkén vallotta magát geográfusnak, hiszen az egyetemen korának legkiválóbb tudósai, Hunfalvy János földrajzprofesszor és Szabó József geológus előadásait hallgatta. Széles körű tapasztalatai (Alpok, Himalája) ellenére nem becsülte túl saját ismereteit, ezért expedícióira meghívott gyakorlott szakembereket, hogy egy-egy tudományágban maradandó kutatómunkát végezhessenek. Ő maga elsősorban glaciológiai megfigyeléseket folytatott - elsőként a Kaukázusban. Saját kutatóprogramjának megfelelően, Déchy kezdetben figyelmét a Kaukázus központi részére irányította, mivel itt türemlik legmagasabbra a hegytömeg, és következésképp ez a régió jegeseden el a legjobban. Később kutatásait kiterjesztette a hegység K-i részére egészen a Kaszpi-tengerig, Ny-on pedig Abházián át a Fekete-tenger partjáig. A gleccserek mozgásával kapcsolatos észlelések miatt többször is visszatért ugyanazon helyekre, ezért egyetlen térképen nehéz áttekintő képet adni utazásairól. Ő maga sem készített expedícióiról összefoglaló útvonaltérképet, viszont megrajzolta a Kaukázus első részletes magyar nyelvű térképét 1:400 000 méretarányban, mely a Kaukázus c. könyvének mellékleteként látott napvilágot, 1:1,2 milliósra csökkentve méretét. Ez a térkép sem jelöli az útvonalait, de a fontosabb települések, hágók és hegycsúcsok feltüntetésével a könyv olvasója nyomon követheti az egyes expedíciók útját. 2 A jelen tanulmányban nem kívánunk Déchy Mór expedícióinak tudományos eredményeivel foglalkozni, csupán térben és időben rendszerezzük a vállalkozások sorozatát. Déchy utazásai idején a Kaukázust Közép-Európa felől már több útvonalon is könnyen és gyorsan meg lehetett közelíteni. Vonattal Budapestről Lembergen (ma: Lvov) és a Doni Rosztovon (Rosztov na Donu) lehetett eljutni a hegység É-i előterébe, amelynek közepe táján, Vladikavkaz volt Déchy legtöbb expedíciójának kezdő és végső állomása. A Kaukázus D-i oldalát a Fekete-tengeren át lehetett legkönnyebben elérni, Odesszából rendszeresen indultak személyhajók Novorosszijszkba, Szuhum-Kaléba (ma: Szuhumi) és Batumba (Batumi). Déchy legtöbbször a hajóutat választotta még Észak-