Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 10. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1991)
OKMÁNYTÁR - Miért késett Teleki Pál magántanári jogosítása? (Impéri B.)
meghatározás céljából szíveskedjék egy olyan szakértőnek átadni, aki szívesen foglalkoznék ezzel. A Kigelia szerencsésen megérkezett az alkoholban? Újra a legalázatosabban kémem Önt, hogy a fákat, ha lehetséges, minél hamarabb szíveskedjék meghatároztam! írok Kalocsára, hogy mihelyt a meteorológiai megfigyelések megjelennek, egy példányt kegyelmességednek is küldjenek. A publikáció szabad példányaiból csak 5 darabot kérek ide küldeni. 10 példányt kérnék az alábbi címre eljuttatni: M 1 " 0 e R nl ° S r Joaquim Campo Santo S'Abren, Lisboa, rua do Quelhas, 6. A többit kérem Kalocsára küldeni. Maradok őszinte megbecsülésem biztosításával Menyhárth L., S. J. Boroma, Africa Oriental, 1893. július 25." 4. levél (töredék) velem szemben minden vonatkozásban olyan szolgálatkész, amit még sehol sem tapasztaltam. Kutatásaim csekély eredményeit is olyan figyelemmel kisérle, amely legnagyobb ösztönzőmmé vált és egyben a legforróbb hálára kötelez. Köszönöm a többi nagyrabecsült uraknak is, hogy növényeimet vizsgálataik tárgyává tenni méltóztattak. Menyhárth László, S. 1. misszionárius Boroma, Africa Oriental, via Quelimane, 1893. július 25." 5. levél „Legmélyebben tisztelt Udvari Tanácsos! Elnézést kérek, hogy a száz palack átvételét csak most tudom nyugtázni, de a leveleim késve érkeztek meg. Már Zumbóban vagyok és egy ideig - feltehetőleg - itt kell maradnom. Úgy látszik, hogy társaimat, ahogy szokás, múid megmérgezték. Az utolsó, az elpusztíthatatlan P. Hiller is halálos beteg volt, de drasztikus kúráival ismét talpra állt. Az itteni flóra sokkal gazdagabbnak és sokrétűbbnek tűnik, mint a boromai. A Boromától idáig vezető 12 napos menet alatt azonban alig több, mint 9 fajt láttam, melyek Boromában nem fordulnak elő. A sáskacsapás ellenére is nagyon sok élelem van itt, aminek nagyon örülök, hiszen itt csaknem 70 rabszolgasorból szabadult gyermekről kell gondoskodnom. Még sok a tennivalóm, most többet nem tudok írni. Szíves üdvözlet tudós barátaimnak. Teljes tisztelettel, az Ön legalázatosabb szolgája: Menyhárth L. Zumbó, (Sao Pedro Klaver missziósállomás) 1895. május 16." JEGYZETEK 1. Menyhárth László (1849-1897) jezsuita tanár. Szarvason született. Középiskoláit Egerben és Nagyszombatban végezte, majd Kalocsán, Pozsonyban, Bécsben, Innsbruckban és Ixjndonban folytatta a Rendje által előírt stúdiumokat. 1877-ben jelent meg első botanikai munkája, „Kalocsa vidékének növénytenyészete" címmel. 1890-ben a Zambezi Misszió boromai állomására utazott, ahol elkezdte az első rendszeres agrometeorológiai megfigyeléseket és talajtani kísérleteket Afrikában, egy a tömegélelmezés igényeit kielégítő élelmiszernövény előállitása és az afrikai éhség leküzdése érdekében. Boromában mintagazdaságot rendezett be, és az évszázados termelési szokások megváltoztatásával néhány év alan sikerült a környék lakosságának megfelelő élelmiszerbázist létesítenie. Menyhárth László e gyakorlati tevékenység mellett jelentős botanikai gyűjtőmunkát is végzett, nyelvészeti tanulmányokban elemezte a nyungve nyelv természetét. Naplója a néprajzi és történeti adatoknak gazdag tárháza. 1894-től a Mozambik gyarmat legnyugatibb pontján fekvő zumbói missziósállomáson folytatta tudományos kísérleteit és megfigyeléseit, illetve botanikai gyűjtőmunkáját. Észleléseit még nagy betegen, halála előtt három nappal is, példás pontossággal és lelkiismeretességgel végezte. 1897. november 16-án állította meg az afrikai népekért dobogó szivét a Zambezi láz. Életéről és tudományos munkásságáról bővebb adatokat nyújtanak a következő munkák: Hauer Ferenc S. J.: Menyhárth László S. J. megfigyelései Afrika belsejében, 1890. május 22. - 1897. november 16. Kalocsa, 1913.; Krizsán László: Fiat partis. Menyhárth László Afrikában. Vigilia, 1985. 9. szám, 731-740. 1.: Krizsán László: Menyhárth László tudományos működése a Zambezi mentén. Földrajzi Múzeumi Tanulmányok (Érd), 1985. 1. szám, 39^44. 1.: Krizsán László: Menyhárth László - „Afrikába befelé a Zambezi folyamon." Valóság, 1987. 3. szám, 91-103. 1. 2. Hans Schinz: Plantae Menyhárthianae. Ein Beitrag zur Kenntnis daFlora des unteren Sambesi. Wien, 1905. 3. U.a.: 1. lap 4. Menyhárth László levele A. Kemer udvari tanácsoshoz. Boroma, 1892. július 4. 5. Dr. Fényi Gyula S. J.: P. Menyhárth Dél-Afrikában tett meteorológiai megfigyelésének eredményeiről. Akadémiai Értesítő. 1895. 6. kötet, 645. 1. 6. Hauer Ferenc: i. m. 9. lap 7. U.a.: 10. lap 8. Menyhárth Iüszló levele A. Kemer udvari tanácsoshoz. Zumbó, 1895. május 16, 9. A levélmásolatokat Síinek Péter úr, a Zürichi Botanikai Intézet könyvtárosa küldte meg a Kalocsai Érseki Levéltárnak. MIÉRT KÉSETT TELEKI PÁL MAGÁNTANÁRI JOGOSÍTÁSA? Közreadja: Impcri Balázs Gróf Teleki Pál (1879-1941) tudományos pályafutása gyorsan ívelt felfelé. Munkásságának első nagy elismerése külföldön érte: kartográfiai tudománytörténeti kutatásaiéit 1911-ben a Francia Földrajzi Társaság Jomard-dijjal tüntette ki. Alig volt 34 éves, amikor 1913-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. 1917-ben A földrajzi gondolat története c. esszéjével foglalta el teljes jogú helyét a tudósok házában. 1919-ben egyetemi tanárrá nevezték ki az újonnan felállítotl közgazdaságtudományi karon.
