Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 10. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1991)

ÉRTEKEZÉSEK - Ajtay Ferenc László: Száz éve született Tulogdi János

A Tordai-hasadék tektonikai térképe, Tulogdi János rajza (1941) A meredek meddőhányóknak az oldalát az esővíz lehordta a völgyekbe, iszaptengerré változtatva a kristálytiszta hegyipatakok medrét. Mivel az iszap kénsavat és vasoxidokat tartalmaz, teljesen megmérgezte és tönkretette a környezetet; az óriás fenyők lábon száradnak ki a kénsavas víz miatt, az otthagyott bányagépek százai rozsdásodnak a megszűnt bánya környékén. A Biharban a kíméletlen erdőítlás és az uránért folyó hajsza vetett véget a nemzeti park gondolatának. Tulogdi professzor úr minden alkalmat megragadott, hogy a természet kímélése és védelme érdekében cselekedjen. Középiskolai és egyetemi tanórákon, újságok, könyvek, folyóiratok lapjain, kirándulásokon, rádió- és televízióriportok alkalmával, és nem utolsó sorban személyes magatartásával fáradhatatlanul propagálta a természetvédelmet. 1947-ben a következő szavakkal fordul a természetjárók táborához: „A természetjárónak a természetvédelem előharcosának kell lennie. Ezzel tartozik a természetnek azért a testi, lelki boldogságért, a sok feledhetetlen óráért, napért, amit neki a természet nyújtott". Elete egyik legnagyobb élménye volt a Graf Zeppelin léghajóval meglett hét és fél órás repülőút. Erről a hetvenes évek elején így nyilatkozott: „Tudlam a nagy élményekért koplalni. Összesen 32 hely volt az utasfülkében, és ezek közül egyet felajánlott számomra az Aeroszövetség. A jegy ára 10 000 lej volt. Tanári fizetésem egy hónapra - 4 000! De megérte a 7 és fél órás élmény!" Később is szenvedélyesen szerette és figyelemmel kísérte a repülés fejlődését, előre látta ennek óriási jelentőségét a geomorfológiai, geológiai és régészeti kutatásokban, a térképészetben és a települések tervezésében. Dr. Tulogdi János az erdélyi szervezett természetjáró mozgalom felkarolásában is részt vett, mégpedig a legnehezebb időszakban, a két világháború között. Tagja, majd a harmincas években alelnöke volt az Erdélyi Kárpát Egyesületnek, ugyanakkor felelős szerkesztője az egyesület honismertető folyóiratának, az „ERDÉLY"nek. A természetjárással és természetvédelemmel kapcsolatos cikkei jórészt az „ERDÉLY"-ben jelentek meg. Háborús sérülése miatt a karsztkutatásban csak csökkentett mértékben vehetett részt közvetlenül. Ennek ellenére rendszeresen eljárt az Emil Racovitá nevét viselő Barlangkutató Intézetbe, ahol mind a hivatásos, mind az amatőr barlangkutatókat értékes tanácsokkal, útbaigazításokkal segítette, ugyanakkor állandóan informálódott a feltáró munkák helyzete felől. A barlangkutatók a nagy elődöt tisztelték benne, hisz Tulogdi profeszszor több barlangot kutatott át és írt le (Kéményseprőbarlang a Tordai-hasadékban, Cseppköves-barlang Körösfő alatt stb.). Születésének századik évfordulóján tisztelettel emlékezünk dr. Tulogdi Jánosra, a szülőföld fáradhatatlan kutatójára, meghajtjuk fejünket emléke előtt. Az esemény kapcsán felidézzük áldásos és sokoldalú tevékenységét, személyes példamutatását, amellyel földrajztanárok és más szakemberek százait nevelte, segítette és sarkallta munkára Erdély földjén. Ajtay Ferenc László 3400 Cluj-Napoca al. Baita nr. 10. sc. m. et. II. ap. 31. ROMANIA TULOGDI JÁNOS IRODALMI MUNKÁSSÁGA Kolozsvár környékének pleisztocén képződményei - Erdélyi Irodalmi Szemle, 1925. 6. Állattan - Tankönyv az 1. osztály számára. 1925. Erdély geológiája - Minerva Könyvtár, 1925. Két erdélyi magyar tudós 40 éves tanári jubileuma 03r. Szádeczky K. Gyula és dr. Páter Béla) - Pásztortűz, 1925. 5. Brassai Sámuel halálának 30 éves fordulója - Keresztény Magvető, 1927.3. A levegő meghóditásának negyedszázados évfordulója - Pásztortűz, 1927. 12.