Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 10. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1991)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Haynald Lajos emlékezete (L Bartha L.)

HAYNALD LAJOS EMLÉKEZETE Nevezetes kettős évfordulót ünnepeltek ez év (1991) júliusában a Kalocsai Érsekség, valamint Kalocsa város önkormányzata és kulturális intézményei: Hayiiald Lajos bíboros érsek, a bőkezű tudománypártoló és a szakértő botanikus születésének 175., halálának 100. évfordulójáról emléztek meg. Haynald Lajos 1816. október 3-án látta meg a napvilágot Szécsényben (Nógrád m.), ahol apja, Haynald István a Forgách grófoknál nevelősködött. A természet szeretetét apja oltotta belé, hivatásul azonban a papi pályát választotta. Filozófiát a nagyszombati főiskolán, teológiát Bécsben tanult (1833-tól). Bécsben ismerkedett meg az akkori idők néhány jeles botanikusával, akik bevezették a növénytan és növénygyűjlés akkor korszerűnek számító módszereibe. Haynald egyházi pályája gyorsan, de nem zökkenésmentesen ívelt felfelé. 1847-ben már az esztergomi érseki kancellária igazgatója. Császárhűsége miatt a szabadságharc magyar kormánya elmozdította állásából, a Habsburgok viszont 1851-ben az erdélyi püspökséggel jutalmazták. Ám a magyar érdekekhez hű Haynald szembekerült a császári udvarral, ezért 1863-ban az uralkodó lemondásra kényszerítene. Ekkor Rómába költözött, ahol a pápa a rendkívüli ügyek kongregációjának tagjává nevezte ki. Csak a kiegyezés után tért haza, miután távollétében kalocsai érsekké nevezték ki 1867ben. 1868-ban a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává és igazgatójává választolták, 1879-ben nyerte cl a bíborosi címet. Haynald I^ajos elsősorban jelentős kulturális, szociális és tudományos alapítványaival, adományaival örökítette meg nevel. A Magyar Nemzeti Múzeum növénygyűjteménye számára már 1870-ben 12 000 (akkori) forintos alapítványt tett, és ennek segítségével fejlődhetett önálló osztállyá a növénytár. Maga Haynald is kitűnő botanikus volt, de nem csak gyűjtőn, hanem vásárolt is herbáriumokat. Gazdag gyűjteményét és értékes szakkönyvtárát ugyancsak a Nemzeti Múzeum kapta meg. Ő maga a Szentírásban előforduló növények azonosításával is foglalkozott. Másik, világviszonylatban is jelenlőssé vált alapítványa a kalocsai csillagvizsgáló, amelyet 1878/79-ben rendezett be a Szent István gimnáziumban, és működtetésével a Jézus Társaságot bízla meg. A múlt század utolsó évtizedeiben a Haynald Obszervatórium a Nap kutatásának világviszonylatban is jelentős intézményévé vált, főleg P. Fényi Gyula SJ. (1845-1927) Napprotuberancia észlelései révén. Alapításától kezdve nagy figyelemmel kisérte és támogatta Haynald a Magyar Földrajzi Társaság működését. Igazi szívügye azonban a Magvar Afrika Társulat megszervezése volt. 1875-ben Lipót belga király ösztönzésére Brüsszelben Nemzetközi Afrikai Társaság (Association International Africaine) létesült, amely felszólította a világ országait nemzeti Afrika-bizottságok alapítására. Haynald. aki Zichy Edmund gróffal a Magyar Földrajzi Társaság nevében részt vett a brüsszeli nemzetközi üléseken, nagy lelkesedéssel látott a hazai Afrika Társulat megalapításához. Az 1877. május 25-én tartott alakuló ülésen Haynaldot elnökké. Fülöp szász Coburggothai herceget díszelnökké választották. A Magyar Afrika Társulat feladata a nemzetközi szervezet anyagi és eszmei támogatása, valamint a nemzetközi Afrika-expedíciók magyar tagjainak kijelölése volt. Haynald maga három éven át kétezer forinttal járult hozzá a nemzetközi szervezet költségeihez. Itthon szép előadásokban ismertette a Nemzetközi Afrika Társaság munkálatait. Ám az érdeklődés a többi résztvevő részéről hamarosan lanyhulni kezdett - a magyar jelöltek sem kaptak helyet a nemzetközi kutatóutak tagjai sorában -, így a hazai Afrika Társulat 1885-ben hivatalosan is feloszlott. ^f^^-yt^l^-j Sf**~* O^Z, ,... íü. -k>-a£ 4>«^4l tHaynald adományainak bejegyzései a Magvar Afrika Társulat pénztárnaplójában (MFT archívunui) Haynald Lajos főpapi tevékenysége során több mint négymillió forintnyi alapítványt lett, illetve adományi ajándékozott, ennek mintegy negyed részét tisztán tudományos célra. Egymagában ez is elegendő lenne, hogy nevét a legbőkezűbb mecénások és a hazai tudomány igazi pártfogói közt tartsuk számon! Száz éve, 1891. július 4-én hunyt el Kalocsán. Emlékét a kalocsai Hayiiald Obszervatórium, a növénytári gyűjtemény és a Földrajzi Közlemények megsárgult lapjai őrzik. Példája azonban ma még időszerűbb, mint máskor. i. Bartha Lajos IRODALOM FRAKNÓI V. (189-1): Haynald Lajos (emlékbeszéd). - Akad. Ért 5. kötet 1. füzet KR1ZS.ÍV L (1989): A Magyar Afrika Társulat irataiból. - Földr. Múz. Tan. 6. pp. 69-70. MOJZES IMRE (1986): A kalocsai Haynald Obszervatórium története Budapest. 139 oldal SZ1NNYE1J. (1896): Magyar írók élete és munkái - IV. kötet. SZITTYA! D. (1915-16): Haynald Lajos kalocsai érsek élete. A kalocsai Érseki Főgimnázium Értesítője, 1914115. és 1915/16. évf.