Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 10. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1991)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Geográfiától a pszichoanalitikáig. Róheim G. (ImpériD.)

Róheim Géza 1928-31. évi világ körüli állásából, freudista elveiért pedig kollégái távolodlak el tőle. Mellőzöttsége közben szinte mentőövként érte az a külföldi ajánlat, hogy az akkoriban sokat vitatott tudatalatti ösztönök, az Ödipusz-komplexus tanulmányozására utazzék Ausztráliába és Új-Guineába a civilizáció által még nem háborított népcsoportokhoz. Utazásának költségeit a Freud hívének számító Marie Bonaparte görög hercegnő vállalta. Róheim Géza feleségével, Ceszik Ilonával 1928 legvégén indult el Londonból. (Több mint kétéves utazásuk útvonalát térképvázlaton szemléltetjük.) Négy helyen álltak meg huzamosabb időre. Először Francia-Szomáliában (Djibuti) egy hónapra, majd Ausztráliában több hónapot töltőnek a kontinens sivatagos belsejében, a hermannsburgi misszió körzetében élő aranda és loritja törzs között. Az 1930-as esztendő túlnyomó részében az új-guineai D'Entrecasteaux-szigelekhez tartozó Normanby-szigeten tartózkodtak, ahol a melanéz őslakók körében végeztek pszichoanalilikai vizsgálatokat. Végezetül az Egyesült Államokban a mexikói határ közelében fekvő Yuma indián rezervációban éltek két hónapig. Világ körüli útjuk során a nagyobb városokban (Chicago, New York, Berlin, Párizs) előadásokat tartottak és 1931 áprilisában tértek haza Budapestre. Útjuk tapasztalatait számos tudományos értekezésben adták közre. Róheim Géza és felesége 1938-ban kivándorolt Amerikába, ahol a háború után még egy nagyobb kutatóúton vehettek részt: a Mexikóban élő navajo indiánok között végeztek újabb pszichoanalitikai megfigyeléseket. Ezután New Yorkban éltek és dolgozták fel szerteágazó kutatásaik eredményeit. Róheim Gézának mintegy 150 értekezése és tucatnyi könyve jelent meg, sok elismerést és bírálatot kiváltva. 1953-ban meghalt felesége, majd nem sokkal később, 1953. június 7-én egy kisebb műtét után ő is váratlanul elhunyt. Az ausztráliai és új-guineai útján gyűjtött 800 néprajzi tárgyat már korábban a budapesti Néprajzi Múzeumnak ajándékozta. útja és jő kutatási területei (vonalkázva) Róheim Géza a geográfia számára alig ismert területeket járt be, leírásai igya földrajztudományt is gazdagították. Tudományos munkásságának részletes értékelése azonban a néprajz tudománytörténészeinek feladata. Itt csak Bodrogi Tibor tömör összegzését adjuk: Róheim Géza „az etnológia pszichoanalitikai irányzatának legkiemelkedőbb, világhírű egyénisége volt". Balázs D. RÓHEIM GÉZA VÁLOGATOTT FŐBB MÜVEI A varázserő fogalmának eredete, Budapest, 1914. 290 p. Australian Totemism. London, 1925. 487 p. Magyar népliit és népszokások. Budapest, 1925. 342 p. Animism, Magic and the Divine King. London, 1930. 390 p. A csurunga népe. Budapest, 1932. 332 p. The Origin and Function of Culture. New York, 1943. 107 p. The Eternal Ones of the Dream. New York, 1945. 270 p. Psychoanalysis and Anthropology. New York, 1950. 496 p. The Gates of the Dream. New York, 1952. 554 p. Hungarian and Vogul Mythology. Monograplis of the American Etlmological Society, XXIII. 1954. New York. Children of the Desert. New York, 1974. 262 p. A bűvös tükör. Válogatás Róheim Géza tanulmányaiból. Budapest, 1984. 539 p. Primitív kultúrák pszichoanalitikus vizsgálata. Budapest, 1984. 668 p. RÓHEIM GÉZÁRÓL SZÓLÓ PONTOSABB IRODALOM DEVEREUX, GEORGE (1955): Géza Róheim. American Anthropologist. Vol. 55. No. 3. p. 420. DADOUN, ROGER (1972): Géza Róheim et l'essor de l'antliropologie psychanalitique. Paris. VARGA MÁRIA (1964): Róheim Géza tudományos munkássága. (Bibliográfia) Index Ethnographicus, Budapest pp. 62-105. VERÉBÉLY1 KINCSŐ (1977): Róheim Géza. Ethnographia LXXXVltt. 4. sz. pp. 580-594. VEREBÉLY1 KINCSŐ (1990): Róheim Géza. A múlt magyar tudósai. Budapest, 203 p.