Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 10. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1991)
ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Balázs Dénes: Magyar honfoglalók Új-Zélandon
irtottak, illetve fűrésztelepen dolgoztak. Mind a négy család (Rácz, Kollát, Szivák és Kókay) földigénylést nyújtott be, és 1912-ben meg is kapták a birtokfoglalási engedélyi. AJ. ábrán látható, eladási joggal járó földfoglalási engedélyt Kókay István kapta 362 acre, vagyis 147 hektár erdőterületre. Akkoriban még ismeretlen volt a motoros kézifűrész, fejszékkel kellett kivágni az öles fákat. A felégetett irtás helyén burgonyát ültettek, de megpróbálkoztak gabona (zab, árpa) termesztésével is. A nyár itt hűvösebb és nedvesebb, mint nálunk, a gyümölcsök közül ezért csak az alma, körte, szilva és a bogyósok termeszthetők. Viszont télen is zöldell a fű, így a külterjes állattenyésztés feltételei kedvezőek. A magyar telepesek is évről-évre több juhot, szarvasmarhát és lovat tartottak. Kókay fényképezőgépet vásárolt, és életük főbb eseményeit megőrizték a filmlemezek is. Ezekből a képekből mulatunk be párat cikkünk mellékleteként és a borítón. A magyar telepesek boldogulásának híre Csongrádba is eljutott, és a gazdasági válsággal küszködő országból újabb nincstelen földmunkások érkeztek 1931ben Tuataperébe: Sándor István 4 és Rácz János 5 . Sorsuk eltérően alakult, alább csak az úttörő négy család életútját vázoljuk fel. Rácz István, vagy ahogy a helybeliek nevét kiejtették: Részi, egy odavalósi özvegyasszonyt vett feleségül, Mrs. Jeon McAra-t. 1946-ban eladták tuataperei birtokukat, házukat és West Plainsre (Nyugati-síkságok) települlek át, ahol Rácz 1950-ben meghalt. Grove Bum völgyében felkerestem Rácz volt farmját, ahol az új tulajdonos, Jack Munro megmutogatta, milyen emlékek őrzik a magyar pionír kezemunkáját: a rönkfából ácsolt lóistálló, lószerszámok, egy földmérő és fából faragott mezőgazdasági eszközök. A fészer alól előhúzott egy fél méter hosszú, vasból kovácsolt állatbélyegzőt, amellyel a marhák bőrébe égetik a tulajdonos monogramját. A bélyegző betűjelei: SR. ami Steve Rácz nevének rövidítése. A gazda nekem adta a bélyegzőt, és az jelenleg múzeumi kiállításunk egyik vitrinjében látható. Kollát Lajos („Kalet") haláláig hű maradt Tuataperéhez, szép farmot fejlesztett ki, népes családot nevelt fel 6 . Hatvanhét éves korában, 1948. dec. 14-én hunyt el, és a tuataperei temetőben márvány síremlék alatt nyugszik feleségével, aki két hónappal később követte őt a halálba. Egyik fiúk, Leslie Edward Kollat (Kollát László) ma is Tuataperében gazdálkodik a Sándor Istvántól megvett birtokon. A csongrádi kubikosok leszármazottái közül ő az egyetlen Tuataperében, aki egy kicsit még tud magyarul, l-eslie nőtestvére, Nancy születési rendellenesség (nyúlszáj) miatt nem tud beszélni, viszont ő a család élő lexikona: nyilvántartja a család származási adatait, régi leveleit és fényképeit, ő vigyázza például apja úti beszámolóját, amelyből fentebb idéztünk. Szivák József („Szivek") életútja tragikusan ért véget: 1922-ben öngyilkos lett. Emiatt sírját nem találhattam meg, mert a vallásos pakehák szerint az Öngyilkos embert fej fa nélküli, jeltelen sírba kellett eltemetni . 2. ábra. Tuatapere földrajzi fekvése. Az első magyar telepesek farmjainak bejelölése csak hozzávetőleges Legsikeresebben alakult Kókay István pályafutása, akinek a nevét a helybeliek „Kaké" alakban ejtik. Az idős Kókay István első farmját kb. 6 km-re Tuataperétől nyugatra, a Grove Bum völgyében alakította ki a kemény munkával kiirtott őserdő helyén. Unokája segítségével -megfakult régi fényképek alapján - sikerült azonosítani a hajdani farmépület helyét az erdő egyik tisztásán. Viszonylag fiatalon, 52 éves korában halt meg 1922. jún. 22-én. Szintén a tuataperei temetőben nyugszik, nem messze a Kollát-család sírhelyétől 8 . Id. Kókay István felesége, Surányi Veron (Verona) 35 évvel élte túl férjél, 1957. okt. 10-én hunyt el. Egyetlen könyve volt, Károly Gáspár Szent Bibliája,
