Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 10. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1991)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Krizsán László: Magyar László együttműködése a portugál hatóságokkal Afrika tudományos megismerésében

kormánylisztviselőt, hogy útleírásának végső szövegezésén dolgozik. Ám, hogy milyen nyelven, kinek készíti munkáját, arról nem adott felvilágosítást. íme az 1856. augusztus 20-án kelt levél érdemi része: „Uram! Meg nem érdemlett tisztelet háramlik rám, látván hogy kiválóan tudós és érdanteljes férfiak szíveskedtek a már több év óta belső Afrika égető vadonjaiban vándorló csekély személyemről megemlékezni, felhíván engem arra, hogy legalább részben fellebbentsem azt a sűrű fátylat, mely még fedi ezen nagy kontinens belsejét. Hálával ezen elismerésért, telve nemes lelkesedéssel, szerencsém leend felette csekély ismereteim ellenére is a geographiai világnak átadni Afrika belsejében tett vizsgálódásaimnak szerény gyümölcsét. Már egy év óta foglalkozom útleírásaimnak rendszeres szerkesztésével, amelyből, mint értesültem, részletek már nyomtatásban megjelentek Magyar-, Német- és Franciaországban és időveszteség nélkül dolgozom munkám előkészítésén, melyet két kötetben kidolgozva szándékozom a tudós világnak átadni. Igaz, hogy csak lassan haladhatok annak szerkesztésével előre, sok más, háztartásomat érintő gondok nem kevéssé hátráltatnak abban. A szívélyes fogadtatás, mellyel szünet nélkül volt szerencsém megtiszteltetni a portugál hatóságok részéről és különösen José Coelho Rodriguez d'Amaral mostam főkormányzó ö Excellenciája, ezen tudós és érdemteljes férfi részéről, ki mint valódi Maecenas, a legnagyobb jósággal fogadta mindig szerény irataimat Afrika belsejéről, lelkesítve engem becses protekciójával, kötelez engem, hogy köszöneténél kifejezzem a világnak s nag von szerencsés leendek, ha valóban érdemelhetek ennyi megtiszteltetést."

lb A benguelai kormányzóhoz intézett legközelebbi levelében Magyar László előadja, hogy utazási leírását a Magyar Tudományos Akadémia kérésére magyar nyelven készítette el: „Szent kötelességemnek tartoltam a honfitársaim által rámrótt feladatnak megfelelni."

17 Felkérte továbbá a kormányzót, hogy legyen segítségére a tíz kötegnyi kézirat diplomáciai úton történő hazajuttatásában. Levele befejezéseként Magyar László kifejezi készségét, hogy néhány hónap eltelte után, amikorra remélhetően befejezi magyar nyelvű utazási leírásait, készségesen áll a portugál kormány rendelkezésére: „Amennyiben aztán már felszabadultam más végzésére és a nyilvánosságra bíztam az engem megtisztelő birálalot, égő vágyamat fogja képezni, hogy legkorlálozottabb tehetségemmel Ő Leghűségesebb Felségének kormánya parancsait teljesítsem és az Afrika belsejében hosszú évek munkájával szerzett tapasztalataimat a tudományos világ számára gyümölcsöztessem, a földisme terén. Isten őrizze Uraságodat! Benguellai kerület Kormányzó urának. 1857. június 13-án. Magyar László Imre." A főkormányzó megértéssel fogadta Magyar tájékoztatását, és természetesnek itélte meg a kutató ama viselkedését, hogy eredményei közlésében hazájának biztosít elsőbbséget. Hogy mennyire nem nehezteltek a portugál kormánytisztviselők, amiért Magyar László ezen összefoglaló munkáját nem a portugál kormány rendelkezésére bocsátotta, s hogy mennyire a tudomány egyetemes erdekeit tartották szemük előtt, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy Magyar László kéziratának tíz kötegből és egy térképből álló csomagja portugál diplomáciai úton került Magyarországra. Ám nemcsak a portugál hatóságok, de Magyar László is tanújelét adta együttműködési készségének, olyan helyzetben is, amikor a tudományos kapcsolatot nem szabályozza szerződés vag)' másféle jogi megállapodás. A benguelai kormányhivatal titkársága 1857 nyarán szakvéleményt kért Magvar Lászlótól Angola délipartvidéke termő földjeinek minőségéről és a gyömbér termesztésének lehetőségeiről. A biliéi fejedelem háza (Magvar László könyvéből)