Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 10. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1991)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Tövissi József: A magyar nyelvű földrajzoktatás története a kolozsvári egyetemen

földrajzi gyakorlatokat a természetrajz-földrajzosok ré­szére is bevezették (1910-11. tanév) a történelem­földrajz szakosoké mellé. Ezeket a gyakorlatokat Chol­noky Jenő, mint a középiskolai tanárképző intézet tanára vezette. Ebben az időben már nem dolgozott egyedül. A tanszék tanársegéde volt Schilling Gábor, aki közre­működött a földrajzi gyakorlatokban és szemináriumo­kon. A szabadkézi rajzot és a festészetet a földrajz szakosoknak (Müller) Merész Béla magántanító tanítot­ta. E tanévben Cholnoky Jenő dékánja volt a karnak. A Cholnoky által alkalmazott tanrend jelentősebb változások nélkül ment végig, egészen az egyetem 1919. május 12-én bekövetkezett megszüntetéséig. Az utolsó háborús tanévben, 1917-18-ban a „szabadságolt katonai hallgatók" részére Cholnoky pótfélévet tartott az általá­nos földrajzból (heti 3 órát), leíró földrajzból (heti 3 órát), valamint földrajzi gyakorlatokból. 1919. május 21-én a magyar törvényhozás a kolozsvá­ri egyetemet és vele egyült a földrajzi intézetet Szegedre helyezte át. Erdélyben „a magyar tannyelvű felsőfokú oktatást felszámolták. Kolozsvár egyeteme I. Ferdinánd Király Tudományegyetem néven román egyetemmé vált". (SZ. K 1990, p. 8.) A magyar egyetem újjászervezése Az 1940. augusztus 30-án kihirdetett német-olasz második bécsi döntés Erdély keleti és északi részét ­Kolozsvárral együtt - Magyarországhoz csatolta. A magyar parlament törvényt fogadott el a Ferenc József Tudományegyetem újjászervezéséről. (Szerkesztő.) Az ünnepélyes megnyitásra 1940. október 24-én került sor, és utána Szily Kálmán államtitkár irányításával azonnal kezdetét vette az egyetem munkájának a megszervezése. Az egyetemen működő eddigi négy kar mellé, mint ötödiket, felállították a közgazdaságtudományi kart. Ez szempontunkból azért jelentős, mert a földrajztanítására itt is sor került. Három földrajzi intézet indult: az immár hagyomá­nyos történelem-földrajz szakcsoport intézete, amely elejétől fogva a bölcsészet-történelem karhoz tartozott. E mellett létrejött a matematikai karon is és az újonnan bevezetett közgazdaságtudományi kar keretében a gaz­dasági földrajzi és geológiai intézet. Igazgatók: Prinz Gyula, Hantos Gyula és gróf Teleki Géza. Órát tartott még Simor Ferenc csillagász és meteorológus is. A tanrendben általában a Cholnoky idejében tanított tantárgyak szerepeltek, de megjelentek már az egyes ágazati-tudományi tantárgyak is, mini pl. a magashegy­ségek alaktana (Prinz Gyula), amely 8 félévenként ismétlődő tantárgy volt, az éghajlattan (Simor Ferenc), a közgazdasági karon a gazdasági földrajz és gazdasági geológia (gr. Teleki Géza). E két utóbbinak szemináriu­mi órái is voltak. A tanárképzőn Prinz Gyula a III. és IV. évben tartott heti 2 órában földrajzi szemináriumot. A matematika-természettudományi karon a földrajzi tárgyak között szerepelt a vízrajz, földrajzi gyakorlatok az I. és II. évben, szemináriumok a tanárképző III.—IV. Archeológiai tanfolyam résztvevői a kolozsvári egyetemen, középen Cholnoky Jenő (1), jobb szélen Roska Márton régész (2)

Next

/
Oldalképek
Tartalom