Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 10. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1991)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Tövissi József: A magyar nyelvű földrajzoktatás története a kolozsvári egyetemen

A földrajzoktatás kibontakozása 1872. november 10-én az egyelem első rektora, Berde Áron által tartott beiklatási beszéddel megnyílt a kolozsvári Magvar Királyi Ferenc József Tudományegyetem és a 269 beírt hallgatóval „egész csendben" elkezdődtek az előadások. Berde Áron alapos beiktaló beszédéből néhány, földrajzi gondolkodásra is késztető, értékes okfejtést szükségesnek tartok itt idézni: A természet törvényeinek alapos tanulmányozása a világegyetem bámulatos összhangját lárja fel az ember előtt; a növényi vagy állati test szervezete örök törvények uralmát hirdeti; a légkör és a víz, a talaj és rajta honoló organicus világ örökös összhangzó közreműködéssel hirdetik a teremtő bölcsesség végtelenségét, úgy hogy a nagy Newton az általános nehézlés törvényének felfedezése után kényszerülve érezte magát mindig kalapot emelni, valahányszor isten nevét hallotta említeni". (Acta Reg. Scient. Univ. Claudiopolitanae Anni MDCCCLXXII-111,1875-76. Fasc. 1.) Jóllehet Brassai Sámuel az 1872-ben alapított kolozsvári tudományegyetemen a matematika tanára volt, egyik, jóval korábban, 1834-ben megjelent könyvében, amelynek címe: „Bevezetés a Világ Föld és Statusok esmeretére", a csillagászati földrajz mellett kora földrajztudományának legmagasabb fokán tárgyalja a Földet, mint égitestet. Rövidebb a könyvben a természeti és leíró földrajzi fejezet. Ez utóbbiban a kontinenseket és azok államait mutatja be. Jelentős a könyv végén, a „Toldalék" című fejezetben a szélrózsát ábrázoló rajz, valamint a több mint 500 földrajzi név kiejtési módjának a közlése. E fejezet III. részében értékes a: „Néhány intések azokhoz, kik ezen könyvetskét tanítások alapjává teszik" ... mert ez a könyv nem szolgálhat a tanítónak esmerctbányául, hanem csak rend mulató vezérül"... Jelentősek a szerző módszertani útmutatásai is, miszerint: - a csillagászati ismereteket „az igazi égboltozat szemléltetésével, gyakori mutogatásával kell világosítani, - „mesterséges földgolyói kell használni, azon tanítani meg a lineákat és köröket", - a domborzati formákat ...,,a hegyeket, völgyeket porond, agyag, liszt segítségével kell formálni" sa térkép rajzával összehasonlítani, - a földrészek tanításánál a térkép „soha meg nem szűnő használása, sőt a tanítványokkal készíttetése" a legsikeresebb, nélkülözhetetlen feltétele a földrajzi ismeretek elsajátításának. Ezen didaktikai utasítások főleg a szemléltető földrajz tanítására vonatkozólag, minden időkben a legelsők között biztosítanak helyet a szerzőnek a földrajztanítás módszertanában. Érdemes itt megemlíteni, hogy az egyetem harmadik, bölcsészet-, nyelv- és történettudományi karának az 1874. tanév nyári szakának tanrendjébe a történelemmel társított földrajz még nincs besorolva, de a^Róma város helyrajza" című kollégiumot minden nap d.e. 8-9 óra között", a történész Finály Henrik rendszeresen tartotta. Az 1874-75. tanév nyári felében tartandó gyakorlatok sorában már megjelenik a 7. pont alatt a: „Gyakorlatok a mennyiségtani földrajz terén, a talajrajzban és a földképek szerkesztésében,, című tárgy, amelyet dr. Temer Adolf ny. r. tanár tartott. A bölcsészeti karon a földrajz tanítása a történelemföldrajz szakon ettől a tanévtől kezdve rendszeressé válik. Előadó Tcrner Adolf. Ő tehát a kolozsvári egyetemen a földrajznak, mint tantárgynak az első professzora. Néhány életrajzi adat: 1833. május 3-án született Budán. Középiskoláit a fővárosban, a műegyetemei Budán és Bécsben végezte. Bölcseleti doktori címet szerzett. 1861-1867 között a történelem helyettes tanára, majd 1867-1874 között főreáliskolai tanár. 1874. július 31től a kolozsvári egyetemre, az egvete/ncs és összehasonlító földrajz rendes tanárának nevezte ki a király. Trefort oktatásügyi miniszter az Országos Középiskolai Tanárvizsgáló Bizottság tagjának nevezte ki. A középtanodai tanárképezdének is tanára volt. Az 1880-81. tanévben dékán a bölcsészet-, nyelv- és történettudományi karon, 1882-ben prodékán és az egyetemi tanács tagja. Az 1898-99-es tanévben az egyetem rektora („Rcctor Magnificus"), majd 1899-1900-ban prorektora. Nyugalomba lépett 1904. december 21-én,.. .„a kiérdemesült tanárok" sorába került. Őt és utódait a király magyar nemességre emelte. 1908 nyarán Pozsonyba költözött. A 30 évi tanári pályája idején 12 tantárgyat tanított. Ezeket 8 nagy csoportba oszthatjuk, úgymint: 1. általános földrajz; 2. mennyiségtani földrajz, 2-a. mennyiségtani földrajz és cartographia, 2-b. mennyiségtani és természettani földrajz; 3. természettani földrajz, 3-a. természettani és politikai földrajz; 4. emberföldrajz; 5. politikai földrajz; 6. leíró földrajz, 6-a. leíró történeti földrajz; 7. a földrajz története és módszere; 8. földrajzi felfedezések történele. A gyakorlatok között szerepel: gyakorlatok a mennyiségtani földrajz terén, talajrajzban és földképek szerkesztésében: térképek olvasása és rajzolása; földrajzi gyakorlatok egy-egy tanévben tanított tantárgyak anyagából; módszeres előadások gyakorlása a tanárképzőben, térképrajzi gyakorlatok ugyanott; földrajzi gyakorlatok, szakirodalmi ismertetések, olvasmányok útján; tanárképző földrajzi gyakorlatok az előadások tárgyából a III. és IV. éveseknek (1903-04); szakmai rajzgyakorlás. A fent bemutatott tantárgyak mindenikét tanévenként, tanrend szerint dr. Tcrner Adolf 'adta elő, a gyakorlatokat is ő vezette. A gyakorlatokban a szabadkézi rajzban Melka Vince tanító, festőművész dolgozott be heti 2 órában, az 1888-89-es tanévtől kezdve. Megemlítendő még, hogy az 1895. évtől kezdve kapott évi 300 korona átalány és a kiutalt 3 teremből álló helyiség alapján Temer földrajzi intézetet szervezett, amelynek az 1904. évi nyugalomba vonulásáig igazgatója volt.