Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 10. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1991)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Kőrösi Mária: Teleki Pál, az ember

Földrajzi Múzeumi Tanulmány- >k Uh szám, 1991. pp. 9-12., Érd TELEKI PAL, AZ EMBER Dr. Körösi Mária ÖSSZEFOGLALÁS A cikk elsősorban Teleki Pált, mint embert kívánja bemutatni, de legalábbis érzékeltetni Szűk szaknuxi körben, a geográfia művelői között nem ismeretlen Teleki nemzetközileg is jelentős szaktekintélye. Úttörő munkássága a térképezés és a statisztika módszereiben méltó megbecsülést szerzett számára. Teleki politikus is volt, államférfi. A közéletben betöltött szerepe a miniszterelnöki, a külügyminiszteri hivatalokon túl az egyetemi tanári, a főcserkészi, s a kezdet kezdetén a szolgabírói pozíciókra is kiterjedt. Ezeknek a feladatoknak a gyakorlásában, az életben mutatkozott meg igazán rendkívüli munkabírása, emberi tartása, egyénisége. A szerző úgy érezte leginkább méltónak Teleki személyiségének illő tolmácsolásához, hogy eredeti dokumentumokat is idéz a címben megfogalmazott témához. „A földrajz nekem nem önmagáért való „hasznos tárgy" - hanem eszköz magasabb szellemi és erkölcsi célok elérésére." (Gróf Teleki Pál) Öt éviized telt el Teleki Pál tragikus, önként vállalt halála óta. Öt olyan évtized, melyben őt magát igen méltatlan elhallgatás, elhallgattatás, de még méltatlanabb megítélés illene. Pedig egész élete, munkássága, különös tekintettel önnön etnberi habitusára : igazi példamutatás. Hogy milyen ember is volt valójában Teleki Pál, ma már kevesen bizonyíthatják. Mert kevesen élnek, akik közvetlen, személyes munkatársai, tanítványai vagy ismerősei lehetlek. S ha vannak is - egyre kevesebben ők maguk is hallgatásra voltak ítélve. A kényszerű csendet csak olykor-olykor sikerült megtömi. Ám az emberek nagy részét inkább a szenzáció (például Teleki halálának körülményeit tollhegyre tűző igen „változatos" irományok), és nem annyira az érték foglalkoztatta. A valóban hitelt érdemlő szakmai tanulmányok, írások a szűk szakmai körökön kívül igen kevesekhez juthattak el. Pedig Teleki a hazai, s nem különben a nemzetközi geográfia elismert szaktekintélye, megújítója, gyarapítója volt. Sok helyütt és módon hangzottak el a közelmúltban megemlékezések, mint például a Magyar Tudományos Akadémia 1991. április 4.-i ülésén, ahol jeles kutatók, gondolkodók tartottak igen körültekintő, tudományos előadásokat, méltatták Teleki példaértékű életművét. Ismételni nem kívánok, ezért mást választottam, a legnehezebb feladatot: bemutatni Teleki Pált, az embert. Ősei, a széki Teleki-család majd minden tagja, légyen író, költő, tudós vagy katona, mindannyian a magyar kultúrát gazdagították, a tudományokat művelték, és a történelem forgataiban féltő gonddal álltak ki népük, hazájuk mellett. Érthető, hogy a fiatal Teleki Pál sem szabadulhaton ősei gyönyörű, tartalmas szenvedélyétől, melynek haza, magyarság, emberiesség voltak a címszavai. Ezekért éltek és munkálkodtak a Telekiek. Jogtudomány, mezőgazdaság, földrajz, filozófia, történelem - e tudományok bűvkörébe kerül az ifjú Teleki Pál. hogy aztán véglegesen a geográfiával jegyezze el magát. Éppen e tudomány által lesz igazi bensőséges kapcsolata hazájával és népével. Hiszen, mint fogalmazta: „a földfelszín bármely tüneményével foglalkozó összes tudományokba behatol a földrajzi gondolat, mint módszer. " A történelem forgataga azonban mégis úgy hozta, hogy a közéleti-politikus Teleki Pál „háttérbe" szorította a tudós-geográfus Telekit. Ebből adódott, hogy a köztudatban Teleki Pál minden lett, csak éppen geográfus nem! A hadigondozottak között Táj, nép, föld - hatalmas, tartós értékek! Teleki kötődése a földhöz, hazájához és népéhez már-már legendás, pedig tragédiába torkolló valóság. Ismeri az apró falvak gondjait, a kicsiny települések természet ember viszonyának kötődéseit, az egyszerű emberek lelkét. De törődése nem korlátozódik hazája területére, a hálátokat túlra is tekint. Járja a környező országokat, beutazza a világot. S mind azt, amit lát, tapasztal, egyéni