Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 9. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1991)
A MÚZEUMBARÁT KÖR KÖZLEMÉNYEI
A MÚZEUMBARÁT KÖR KÖZLEMÉNYEI NYÁRI TÁBOROZÁS AJBAN A Terra Mater Környezetvédelmi Oktatóközpont és a Földrajzi Múzeum hagyományos környezet- és természetvédelmi táborára 1990. július 27.-augusztus 3. között a szlovákiai Ajban került sor. A táborban részt vevő általános iskolás tanulók egész éves kiemelkedő munkájuk jutalmául kapták ezt a nyaralási lehetőséget. A múlt évi, bódvaszilasi táborunk koncepciójának folytatásaként az idén a táborozók megismerkedhettek az aggteleki karszthoz a határ túloldalán szervesen kapcsolódó Szlovákkarszt természetvédelmi területtel. Táborunk az áji völgyben, a hasonló nevű faluban volt, ahonnan minden nap kisebb-nagyobb kirándulásokat tettünk gyalog, illetve busszal a környék látnivalóihoz. A gyerekek a terepen figyelhették meg a karsztosodás folyamatát, a karsztterület jellegzetes növény- és állatvilágát. Méltán híres szépségéről a szádelői és az áji völgy. Mindkettő mészkősziklákkal körülvett, keskeny, mély, meredek szurdok völgy. A völgyek nyílása - ősi magyar szóval szádja - délnek tekint. A két völgy között a Tornaszádelői-fennsík déli, ördögszántotta peremén emelkedik Torna vára. A várat a tatárjárás után építették és fontos végvár volt. Mivel azonban 1685-ben a bécsi haditanács leromboltatta, táborozóink csak romjait csodálhatták meg. E terület kiemelkedően híres, védett növénye a tornai vértő (Onosma tornensis). Alig 80 éve ismeri a tudomány. Még kezdő botanikus korában fedezte fel Jávorka Sándor. Néhány szál töve csak a Tornai-karszt magyar és szlovák oldalán található. Teljes világállománya veszélyeztetett, szerepel az IUCN (Nemzetközi Természetvédelmi Unió) európai vörös listáján és a világ veszélyeztetett növényfajainak Vörös könyvében. Távolabbi kirándulásaink során felkerestük Krasznahorka várát, az Andrássy-mauzóleumol, Rozsnyót, Betlérben az Andrássy kastélyt, a Szlovákparadicsomot, a dobsinai jégbarlangot és a herlányi gejzírt. Herlány elsőrangú nevezetessége, a gejzír különösen izgatta a fantáziánkat. A világhírű bányamérnök és geológus, Zsigmondy Vilmos 1875-ben ivóvíz után kutatva bukkant rá a 404 méter mélységből hirtelen feltörő, 16 Celsius fokos artézi vízre, amely időszaki szökőforrásnak bizonyult. A víz 32-36 óránként tör 30 méter magasba. Egy kitörése kb. 30 percig tart, amelynek kezdetét kénes gázok jelzik. Táborunk Kassa nevezetességeinek megtekintésével zárult. Terveink szerint visszatérünk ide, mert még sok látnivalót tartogat e táj számunkra és visszavárnak minket Aj vendégszerető lakosai is. Ezúton fejezzük ki köszönetünket a Benta-völgye Mgtsz vezetésének, amely támogatásával lehetővé tette, hogy táborunk színvonalasabb programot tudjon biztosítani az érdi gyerekeknek. Kiss Gyöngyi A MÚZEUMBARÁT KÖR ELŐADÁSAI 1990-1991 7990. szeptember 25. Dr. Kubassek János geográfus-múzeumigazgató (Magyar Földrajzi Múzeum, Érd): Magyar természettudós Afrikában. (Megemlékezés Sáska Lászlóról születésének 100. évfordulóján). 1990. október 16. Dr. Lerner János egyetemi adjunktus (ELTE): Kuba az. Újvilág küszöbén 1990. november 6. Dr. Kubassek János geográfus-múzeumigazgató (Magyar Földrajzi Múzeum, Érd): A szunnyadó sárkány országa - Kína 1990. december 11. Bottlik Zsolt egyetemi hallgató: Sajnovics János nyomában Vardőn 1991. január 15. Szakáll Sándor muzeológus (Herman Ottó Múzeum, Miskolc): Vietnam ásványgyűjtő szemmel AZ IFJÚSÁGI KÖR PROGRAMJAI 1990-1991 1990. szeptember 20. India - szubkontinens a Himalája tövében 1990. október 25. Kína - a szunnyadó sárkány országa 1990. november 22. Afrika szívében - tudományos expedícióval Teleki Sámuel nyomában 1990. december 13. Nemzeti parkok és természetvédelem az USA-ban 1991. január 10. Óceánia bűvöletében - a Hawaii-szigetek tűzhányói Az előadásokat dr. Kubassek János geográfus-múzeumigazgató tartotta (Magyar Földrajzi Múzeum)
