Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 9. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1991)
IRODALMI FIGYELŐ
Ármin; Lóczy Lajos; Przsevalszkij, Közép-Ázsia nagy felfedezője; Ki érte el először az Északi-sarkot? (Peary); Versenyfutás a Déli-sarkra (Amundsen ésR. Scott). A válogatásból talán csak kétmagyar nevet hiányolunk: Julianus barátét és Stein Aurélét (ha a kitartásnak és a céltudatosságnak példaképét keressük, Julianus nem maradhat ki!). Kár, hogy kimaradt az emberként, utazóként és tudósként egyaránt kiemelkedő James Cook. Ám e hiányokat nem a szerző hibájául, hanem a korlátozott terjedelemnek róhatjuk fel. A könyv mindenképpen nyeresége a földrajzi népszerűsítésnek, és nemcsak a fiatal olvasók, de a tanárok figyelmébe is ajánlhatjuk! i. Bartha Lajos Dr. Csendes László-dr. Frisnyák Sándor-dr. Gyarmathy Zsigmond-Hrenkó Pál: SZABOLCS-SZATMÁR MEGYE RÉGI TÉRKÉPEKEN Szabolcs-Szatmár Megyei Pedagógiai Intézet, Nyíregyháza, 1989. 144 oldal (35 oldal leírás, 106 térkép). Ára: 150 forint Úttörő jellegű feladatra vállalkozott a Pedagógiai Intézet és a négy szerző (főiskolai tanár, levéltáros és két térképész), amikor elsőként gyűjtötték össze, s adták közre egy megye, s az érintkező területek régi térképeit. A munka előszavában Frisnyák Sándor (aki fő mozgatója, szervezője volt a gyűjtemény létrehozásának) röviden felvázolja a megye kialakulását, területi elhelyezkedését, változásait az Árpád-kortól az 1950-es évekig. Ezek a régi térképek olyan információhordozók és -közlők, amelyek szemléletesen jelenítik meg Borsóvá, Szabolcs, Szatmár, illetve Ung, Ugocsaés Bereg történelmi vármegyék térbeli elhelyezkedését, a földrajzi környezet ősi képét, a társadalom táj- és településformáló munkáját. A szerzők arra törekedtek, hogy a különböző - pl. katonai, közigazgatási, kataszteri, vízrajzi stb. - mappák a lehető legteljesebb képet adják a megyéről. így pl. az I. katonai felmérés szelvényei (16-49. lap) hiánytalanul szemléltetik a falvak és mezővárosok 1780-as valóságát (természeti viszonyok, földhasznosítás, települések alaprajza stb.). A 19. században készült II. és III. katonai felvétel térképszelvényeiből - terjedelmi okok miatt csak válogatást közölnek. A szerzők gondoltak a táj- és falukutatással foglalkozókra is: táblázatban közreadják a Hadtörténeti Térképtárban lévő, a térségre vonatkozó I., II. és III. katonai felmérés térképeinek szelvényszámait, ezzel könnyítve meg a kutató munkát. A gyűjtemény anyaga több mint négy évszázadot ölel fel: a legrégebbi 1528-ból, a legújabb 1935-ből való. A könyv két részre oszlik: 1. a térképek rövid leírása, 2. a térképek időrendi sorrendben. A 106 térképből néhányat ezen rövid ismertetőben is érdemes megemlíteni: Szabolcs-Szatmár vidéke a Lázár térképen (1528), Szabolcs vármegye kéziratos lapja (1688 körül készült), Szatmár vármegye kéziratos lapja (1688 körül), Szatmár vármegyei részek Mikoviny térképén (1730-1760-as évek), A beregi Tisza szabályozási tervei (1775), Szabolcs-Szatmár megye az I. katonai felmérés szelvényein ( 1783-1784), Zimán Ferenc térképe az Ecsedi-lápról, Ősi átkelőhely a Tiszán Tokaj és Rakamaz között (Kneidinger András 1776), A Rétköz és körnnyéke Sexty András térképén (1822), Nyíregyháza (1840), Az egyesített vármegyék Trianon után (1935-ben Kéz Andor tervezte), A beregi Tisza az 1930-as években stb. Az igen értékes munka értékét csökkenti, hogy sajnos a nyomda nem végzett tökéletes munkát: számos lap életlenre, szürkére sikeredett. Kisebb zavaró körülmény továbbá, hogy a térképlapokról hiányzik a leírás sorszáma, amely megkönnyítette volna a könyv használatát. A gondosan összeállított, megszerkesztett, s magyarázóval ellátott kiadványt a szerzők oktatási segédanyagnak szánják a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élő és dolgozó általános és középiskolai tanárok számára. Mellettük hasznosan forgathatják, felhasználhatják mindazok, akiket érdekel hazánk ezen kis részének ősi földrajzi képe, történelmi múltja. S csak remélni lehet: ezen kezdeményezés folytatókra talál! Dr. Boros László Nyíregyháza
