Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 9. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1991)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - A Magyar Földrajzi Társaság (A szerk.)
A MAGYAR FÖLDRAJZI TÁRSASÁG Megalakulását a kor társadalmi-gazdasági igénye segítette elő. A múlt század közepe táján a Föld megismerése, politikai felosztása a vége felé közeledett, és minden országban felfokozott érdeklődés nyilvánult meg a még felfedezetlen vagy feltáratlan területek iránt. Az 1871 -ben Antwerpenben megrendezett /. Nemzetközi Földrajzi Kongresszus felhívta a különböző országok geográfusait, hogy hozzanak létre nemzeti földrajzi társaságokat. Magyarországon kedvezett a helyzet egy ilyen tudományos egyesület megalapításához: egyrészt a kiegyezés után nyugodttá vált belpolitikai légkör lehetőséget kínált a társadalmi szervezkedéshez, másrészt J870-ben megalakult az első magyar földrajzi tanszék, mely szakmai hátteret biztosíthatott a leendő társaság számára. Ilunfalvy János földrajzprofesszor kezdeményezésére 1872. január 12-én különböző tudományokat képviselő TT7eghi\7ó a THagyar Földrajzi társaságnak f. évi április hó 5.-én, hétfőn este órakor az „Uránia" tudományos színházban tartandó ESTELIÉRE, Tárgy : Dr. SUEn von HEDIR tiszteleti tag előadása »ooooo« legutóbbi tibeti expedíciójáról. »00000« (Démet nyelven, vetített képekkel). A társasig tagjai erre az estélyre az Uránia színház pénztáránál maróiul hó 23., 23. és 24.-én délután 3—5 óra között*) jelen meghívó szelvényének átadása ellenében egy ülőhelyre szóló szabadjegyet kapnak, családtagjaik részére pedig a következő árak mellett válthatnak jegyet : Földszinti körazék I.—ül. sor 6 kor. — fill. 1V.-X. 6 . — . . XI.—XIV. . ._ 4 „ — , , XV.—XXI. , _ 3 „ — , Emeleti erkély I. , 3 , — , H.— III. , — 2 , — , ív-vin. , 1 , — , Ha a társasági tag páholyt kíván elfoglalni, részére egy ülőhelyre szóló szabadjegy abban is kijár éa ennek árát leszámítja a pénztárnok. Földszinti páholy 4 személyre 24 kor., tag részére 18 kor. Emeleti ,8 . 30,, „ 26 , 25011 > * <, 20 , , , 15 » Budapesten, 1909. március hó 20.-án. Cholnoky Jenó it. fttitklr. As estély után az Országos Kaszinó különtermében az előadó tiszteletére bankett less, amelyre a jegyek 6.— koronáért ax Uránia színház pénztáránál éa a Társaság titkári hivatalában válthatók. Kérjük a t. tagokat, hogy a bankettjegyet március hó 3l-ig kiváltani szíveskedjenek. lovábbi nyolc tudós gyűlt össze a Magyar Tudományos Akadémia titkári hivatalában, hogy letegyék a Magyar Földrajzi Társaság (MFT) „alapkövét". Az alapítók Hunfalvyn kívül: Berecz Antal tanár, Bielz Albert zoológus, Gönczy Pál térképész, Reitz Frigyes miniszteri tanácsos. Szabó József geológus, Szily Kálmán műegyetemi tanár, Tóth Ágoston térképész és Vámbéry Ármin orientalista, utazó. Valamennyien vállalták, hogy tagokat toboroznak az új egyesületbe. A május 12-én megtartott hivatalos alakuló ülés idejére a társaságba jelentkezők száma már 250-re növekedett. Az alapszabály hatósági jóváhagyása után 1872. június 14-én tartották meg a tisztségválasztó közgyűlést. A társaság elnöke Hunfalvy János lett, alelnök: Tóth Ágoston és Vámbéry Armin, első titkár (később főtitkár): Berecz Antal. Az első alapszabály a Magyar Földrajzi Társaság céljait így határozta meg: „... a földrajzi ismeretek terjesztése által a földrajzi tudomány iránti érdekeltséget gerjeszteni és különösen hazánk földrajzi kutatását és ismertetését előmozdítani". A célkitűzések között nem szerepelt külföldi tudományos kutatóutak, expedíciók szervezése, mivel a társaság anyagiak hiányában ilyenekre nem vállalkozhatott. Annál aktívabb tevékenységet lejtett ki a földrajzi felfedezések, kutatások eredményeinek közkinccsé tételében. Minden ülésen első helyen szerepeltek a hazai és külföldi utazók beszámolói, míg a Társaság 1873-ban alapított folyóirata, a Földrajzi Közlemények állandó rovatot nyitott az expedíciós híreknek. A Társaság vezetői személyes kapcsolatban álltak koruk híres külföldi földrajzi felfedezőivel, akiket előadások tartására hívtak meg, hogy a magyar közönség is megismerje őket. így az MFT vendégeként hazánkban jártak és előadást tartottak az Osztrák-Magyar Északisarki Expedíció vezetői, Kari Weyprechf és Julius Payer; továbbá a világhírű norvég sarkkutató, Fridtjof Nansen; Sven Hedin, Belső-Ázsia kiemelkedő svéd kutatója; Carsten Borchgrevink norvég, E. II. Shackleton angol és Erich Drygalski német déli-sarki-kutató; az amerikai R. E. Peary, az Északi-sark legyőzője. Természetesen az MFT elsősorban a magyar utazóknak nyújtott fórumot kutatási eredményeik közlésérc. Csak a legismertebbeket említjük: Lóczy Lajos, Vámbéry Ármin, Cholnoky Jené), Jankó János, Zichy Jené), Déchy Mór. a hazalátogató Stein Aurél és sokan mások tartottak előadásokat. A földrajzi ismeretierjesztést, az utazások eredményeinek népszerűsítését szolgálták az MFT könyvkiadási vállalkozásai. A Társaság tagjai szerkesztették a Franklin Társulattal közösen kiadott „Utazások Könyvtárát", majd a Wodianer céggel megjelentetett nagysikerű „Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára" sorozatot. •) Eiea határidőn túl a pénztár ixa bad kereket nem szotcáttat ki.
