Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 9. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1991)

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Cholnoky Jenő: Teleki Pál: tanítványom és tanártársam

TELEKI PÁL: TANÍTVÁNYOM ÉS TANÁRTÁRSAM Dr. Cholnoky Jenő ÖSSZEFOGLALÁS A címben említett két nagy tudósunk életkorában kilenc év különbség volt: Cholnoky 1870-ben, Teleki 1879-ben született. A barátsággá fejlődé) ismeretségük akkor kezdéídött, amikor az egyetemista Teleki a még szinte fiatal magántanár, Cholnoky előadásait kezdte hallgatni. A jogásznak készülő ifjú gróf a lebilincselő Cholnoky-előadások hatására váltott át új irányba: a földrajzi pályára. Elsőtudományos szárnypróbálgatásainak is az Azsia-utazó Cholnoky lehetett az ihletője: az ázsiai felfedező utazások témakörét kezdte tanulmányozni és erről írta első tudományos dolgozatát húsz éves korában. Később érdeklődése mindinkább a földrajzi környezetben megjelenő emberi tevékenység vizsgálatára irányult, és őrakta le hazánkban a gazdasági földrajz alapjait. Mint egyetemi tanár, de mint miniszterelnök is szoros kapcsolatot tartott Cholnokyval, gyakran találkoztak, véleményt cseréltek. A magyar geográfusok széthúzó, gyakran egymást tipró kapcsolatában szinte példa nélkül áll az a szoros baráti kötelék, amely e két nagy tudóst közel négy évtizeden át összefűzte. Ezt a szellemet tükrözik Cholnoky alábbi sorai, melyet nem publikált önéletrajzából ragadtunk ki Teleki Pál halálának 50. évfordulója alkalmából. (Szerk.) Teleki Pál ma már a történelem nagy alakjai közé tartozik. Jogásznak készült, jogi doktorátust szerzett, de aztán teljesen a földrajzhoz pártolt át. A történelmi, gazdasági és politikai földrajznak kitűnő tudósaként működött, és a Közgazdaságtudományi Karon majdnem két évtizeden át tanított. Pályafutása kezdetén az egyetemen magántanári előadásaimat hallgatta, és részt vett az általam vezetett földrajzi gyakorlatokon. Ekkor barátkoztunk össze igen melegen, és édesapja, Teleki Géza gróf felkért, hogy fia tudományos munkálkodása közben legyek mindig a segítségére. Az első és legnagyobb munkáját, Japán kartográfiájának történetét velem nézetté át, de oly kitűnő volt a munka, hogy nagyon kevés javításra szorult. Inkább csak stiláris módosításokra volt szükség. Későbbi munkáit is mindig átnézette velem, de sajnos a legnagyobbakat nem maga írta, hanem előadásai alapján tanítványai állították össze, s azok bizony nem tökéletesek

1

. De amit maga írt, mint A földrajzi gondolat története vagy Amerika gazdasági földrajza, aztán meg különösen értekezései, igen nagy értékűek. Értekezéseinek legnagyobb része idegen nyelven jelent meg, és csak második miniszterelnöksége előtt adta ki őket magyarul, egy kötetbe foglalva. Teleki Pál egyik leghatásosabb munkája volt a trianoni béketárgyalások alkalmával beterjesztett, Carte rouge-nak („vörös térkép") elnevezett nemzetiségi térképe. Az ott alkalmazott módszer helyességét később az angolok is elismerték, mert Telekit kérték fel abba a bizottságba, amelyet Mezopotámia nemzetiségeinek tanulmányozására küldtek ki. Ott a Carte rouge-ban megvalósított elvek szerint rajzolta meg a nemzetiségek térképét, és a bizottság többi tagja is nagy elismeréssel fogadta el a kitűnő módszert. Nem szándékozom itt Teleki munkásságát részletesen ismertetni, mert hisz a magam életrajzát írom

2

. De a köztünk kifejlődött igen meleg barátság következtében Teleki az én életem folyására igen nagy hatással volt. Sohasem felejtkezett meg arról, hogy tanítványom volt, és hogy a földrajzhoz való átpártolását leginkább az én hatásom okozta. Nem dicsekvés ez, hanem csak a tények tárgyilagos megállapítása. Teleki aktívan részt vett a Magyar Földrajzi Társaság szervezeti életében, fontos funkciókat töltött be

3

. Főtitkári megbízatását az első miniszterelnöksége idején is megtartotta, bár az üléseken nem mindig vehetett részt, hisz óriási politikai feladatok nehezedtek a vállára. Akkor én voltam a Társaság elnöke, és ő minden teendőt megbeszélt