Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 9. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1991)

ÉRTEKEZÉSEK - Le Calloc'h, Bernard: Kőrösi Csorna Sándor Aleppóban

1. ábra. Körösi Csoma Sándor útja Felső-Szíriában Latakiától Aleppóig. Az akkori karavánul a mostani közúttól északabbra haladt. A Bedhama-hágó két oldalán vámot szedtek. A térkép 1810 és 1820 között készült Fig 1. Csoma' s route from Laiakia to Aleppo (Haleb) in 1820 keskenyebbnek látszanak, mert a házak magas falai ablak nélkül meredeznek. Sok utcát árkádok szegélyeznek, ez jellemző a „frank", azaz európai negyedre is: kellemesen hűvös, árnyékos a nyári forróságban. A közegészségüggyel a török hatóság nem foglalkozik. Ha egy járvány kitör, nincs védelem, alig akad egy-két orvos, az is jobbára olasz sarlatán. Az ivóvíz minősége is kétséges. Mindenfelé szemétdombok vonzzák a legyek megszámlálhatatlan seregeit, a rovarokat, a patkányokat. Nem tisztítják az utakat, nem szállítják el a rothadó árukat, várják, míg az eső elmossa a szennyet. A Közel-Kelet olvasztótégelye Mikor/. Szelim szultán az egész „termékeny félholdat" meghódította, 1516-ban Aleppó is török kézre került. Ennek ellenére arab város maradt, ahol Körösi Csoma Sándor Göttingában szerzett arab tudását gyakorolhatná, érvényesíthetné - ha éppen akarná. Eredetileg Konstantinápolyban óhajtott elidőzni, régi arab útleírások tanulmányozása céljából. Onnan azonban a több éve pusztító pestisjárvány miatt menekülnie kellett. Egyiptomba ment, de a járvány onnan is továbbűzte, Szíriába. Most itt a jó alkalom, hiszen Aleppóban több főiskola, tudományos intézet és gazdag könyvtár működik. Ismeretlen ok miatt ezt az alkalmat elszalasztja. Henri Guys szerint „Alep becsületügyének tekinti, hogy a tudományt támogatja; büszke arra, hogy sok tudósa van" Volney úgy találja, hogy az aleppóiak „Törökország legműveltebb lakosai". Valószínűleg éppen ezért gyűlölik az oszmán elnyomást, a pasák kegyetlen és igazságtalan önkényuralmát. Sokszor lázadtak ellene, utoljára alig fél éve, 1819-ben. Amikor Körösi Csoma Sándor odaérkezik, a véres megtorlás még tart, a súlyosan megsebzett város igyekszik a rendes kerékvágásba visszazökkenni, de titokban újra bosszút forral az idegen uralom ellen. Európai kereskedéSk arab földön Aleppo nemcsak Szíriának, hanem az egész török birodalom keleti részének legfontosabb vásárvárosa. Ez magyarázza a nagyszámú európai népesség jelenlétét és kiváltságos helyzetét. Szíria az olívaolaj, a datolya, a füge, az aszalni való gyümölcsök, a pisztáciamag és a bőrcserzésre alkalmas gubacs hazája. Aleppóban arany hímzőfonalat, brokátot, szatént, sokféle selyemszövetet gyártanak. A városban tizenkétezer szövőszéken látástól vakulásig dolgoznak a takácsok. Az itt szőtt szőnyegek messze földön híresek. A nagy forgalom lebonyolítását negyven bazár szolgálja. Az első európaiak, akik itt megtelepedtek, a velenceiek voltak, a XIV. században. Külön negyedük, a „fondaco" a belváros nyugati részében épült. A velencei köztársaság fénykorában negyven cég bonyolította itt a forgalmat. A többiek csak a török hódítás után jelentek meg: a franciák 1562-ben, az angolok 1583-ban, míg a hollandok