Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 8. (Magyar földrajzi gyűjtemény; Érd, 1990)

ÉRTEKEZÉSEK - Bemard Le Calloc'h: Milyen külseje volt Körösi Csorna Sándornak?

Boldogfai Farkas Imre ceruzarajza (1942). Elisme­résre méltó alkotás, mivel Csorna arcát Schoefft nyomán csak oldalnézetben ismerjük. így nézhetett ki fiatal korában, nagyenyedi vagy göttingai éveiben. Boldogfai Farkas Imre egy későbbi (1955) ceruza­rajza Körösi Csornáról, mely a „Hazádnak rendület­lenül" c. könyvben jelent meg. Az előzőhöz képest a művész mintha kissé megszépítetet volna alanyát. divat szerint öltözködött, ha nagyon egyszerűen is. Tehát a Schoefft rajzán látható csokornyakkendő és az apró gombolású mellény nem hozzátoldott kellék, valóban ilyet viselhetett Csorna, amikor az Ázsiai Társaság székházában dolgozott. Bizonyára furcsán hat, hogy Jacquemont észre­veszi Csorna arcán: a pofacsontjai nem állnak ki; mintha nem ez volna a legtermészetesebb dolog. Nyilván azért tűnt ez neki különösnek,^ mert Ken­nedytől azt hallotta, hogy a székely Ázsiába jött megkeresni „azt a tatár népet, melyből állítólag nemzete származik". És a tatárok, azaz a mongolok, valóban kiálló pofacsontokkal rendelkeznek. De mi közük van a magyaroknak a mongolokhoz? Ez a nagy kérdés, amire éppen Csorna szeretett volna választ kapni. Egy nagyon gyanús útlevél Ha Körösi Csorna Sándor külsejét teljesebben akarjuk ismerni, tekintetbe kell vennünk útlevelét, illetve azt a határátlépési engedélyt, amivel nagy útjára eltávozott 1819 november végén. Ez külön­ben az egyetlen rá vonatkozó, hatóságilag kiállított személyazonossági igazolvány, mely rendelkezé­sünkre áll. Elvben a benne levő adatok nem vonha­tók kétségbe, annak dacára, hogy tulajdonképpen nem hivatalos útlevélről, hanem egyszerű „nyomta­tott magyar passusról" van szó 9 . Mit mond nekünk ez az okmány? Azt állítja: — középszerű a termete, — kerekded az ábrázata, — fekete sárgás a szeme, — sima az orra, — fekete a haja, — nincs bajusza. Térjünk most vissza mindegyik pontra, egymás után. 1. Milyen magas lehetett? Pontosan nem tudjuk. De mindazok, akik írtak róla, középtermetűnek jellemezték. Kivételt képez Ungi Márton, aki szerint Csorna termete „középszerűnél magasabb" volt. Ellenkezőleg Victor Jacquemont „kicsinek" találja. Hozzá képest ez kétségtelen, mert a francia 186 cm magas volt. Panaszolja, hogy magyar vendéglátójá­nak házában csak meggörnyedten tud állni, any­nyira alacsony. És feljegyzi, hogy kis termetére van szabva ez a házikó, mely a kanawari bennszülöttek­nek való. Maian tiszteletes, aki vele együtt dolgozott az Ázsiai Társaságban és az ő tanítványaként többször hetenként találkozott vele, amikor tőle tibeti nyelvórát vett, tehát, aki igazán csak jól ismerhette, úgy emlékszik rá, mint középtermetű emberre. 2. Milyen volt az ábrázata? Biztosan nem kerek­ded. Hegedűs Sámuel szerint „arcza inkább hosszú volt, mint kerek". Ungi Márton szerint „derült hosszúdad arcza" volt. Ha a Schoeff'/-féle portréra pillantunk, nem kétséges: hosszúkás ábrázata volt. Egyetlen festő, grafikus, szobrász vagy éremmetsző sem próbálta kerekded arccal ábrázolni. 3. Milyen színű volt a szeme? Az egyetlen emlék­író, aki hivatkozik Körösi Csorna Sándor szeme színére, Ungi Márton, csak annyit mond, hogy „mosolygó fekete szeme" volt. Véleményem szerint,

Next

/
Oldalképek
Tartalom