Dr. Balázs Dénes szerk.: Földrajzi Múzeumi Tanulmányok 8. (Magyar Földrajzi Múzeum; Érd, 1990)
ÉRTEKEZÉSEK - Bemard Le Calloc'h: Milyen külseje volt Körösi Csorna Sándornak?
Boldogfai Farkas Imre ceruzarajza (1942). Elismerésre méltó alkotás, mivel Csorna arcát Schoefft nyomán csak oldalnézetben ismerjük. így nézhetett ki fiatal korában, nagyenyedi vagy göttingai éveiben. Boldogfai Farkas Imre egy későbbi (1955) ceruzarajza Körösi Csornáról, mely a „Hazádnak rendületlenül" c. könyvben jelent meg. Az előzőhöz képest a művész mintha kissé megszépítetet volna alanyát. divat szerint öltözködött, ha nagyon egyszerűen is. Tehát a Schoefft rajzán látható csokornyakkendő és az apró gombolású mellény nem hozzátoldott kellék, valóban ilyet viselhetett Csorna, amikor az Ázsiai Társaság székházában dolgozott. Bizonyára furcsán hat, hogy Jacquemont észreveszi Csorna arcán: a pofacsontjai nem állnak ki; mintha nem ez volna a legtermészetesebb dolog. Nyilván azért tűnt ez neki különösnek,^ mert Kennedytől azt hallotta, hogy a székely Ázsiába jött megkeresni „azt a tatár népet, melyből állítólag nemzete származik". És a tatárok, azaz a mongolok, valóban kiálló pofacsontokkal rendelkeznek. De mi közük van a magyaroknak a mongolokhoz? Ez a nagy kérdés, amire éppen Csorna szeretett volna választ kapni. Egy nagyon gyanús útlevél Ha Körösi Csorna Sándor külsejét teljesebben akarjuk ismerni, tekintetbe kell vennünk útlevelét, illetve azt a határátlépési engedélyt, amivel nagy útjára eltávozott 1819 november végén. Ez különben az egyetlen rá vonatkozó, hatóságilag kiállított személyazonossági igazolvány, mely rendelkezésünkre áll. Elvben a benne levő adatok nem vonhatók kétségbe, annak dacára, hogy tulajdonképpen nem hivatalos útlevélről, hanem egyszerű „nyomtatott magyar passusról" van szó 9 . Mit mond nekünk ez az okmány? Azt állítja: — középszerű a termete, — kerekded az ábrázata, — fekete sárgás a szeme, — sima az orra, — fekete a haja, — nincs bajusza. Térjünk most vissza mindegyik pontra, egymás után. 1. Milyen magas lehetett? Pontosan nem tudjuk. De mindazok, akik írtak róla, középtermetűnek jellemezték. Kivételt képez Ungi Márton, aki szerint Csorna termete „középszerűnél magasabb" volt. Ellenkezőleg Victor Jacquemont „kicsinek" találja. Hozzá képest ez kétségtelen, mert a francia 186 cm magas volt. Panaszolja, hogy magyar vendéglátójának házában csak meggörnyedten tud állni, anynyira alacsony. És feljegyzi, hogy kis termetére van szabva ez a házikó, mely a kanawari bennszülötteknek való. Maian tiszteletes, aki vele együtt dolgozott az Ázsiai Társaságban és az ő tanítványaként többször hetenként találkozott vele, amikor tőle tibeti nyelvórát vett, tehát, aki igazán csak jól ismerhette, úgy emlékszik rá, mint középtermetű emberre. 2. Milyen volt az ábrázata? Biztosan nem kerekded. Hegedűs Sámuel szerint „arcza inkább hosszú volt, mint kerek". Ungi Márton szerint „derült hosszúdad arcza" volt. Ha a Schoeff'/-féle portréra pillantunk, nem kétséges: hosszúkás ábrázata volt. Egyetlen festő, grafikus, szobrász vagy éremmetsző sem próbálta kerekded arccal ábrázolni. 3. Milyen színű volt a szeme? Az egyetlen emlékíró, aki hivatkozik Körösi Csorna Sándor szeme színére, Ungi Márton, csak annyit mond, hogy „mosolygó fekete szeme" volt. Véleményem szerint,